A helyzet súlyos, de nem reménytelen… Jelentem, már minden konyhai berendezés működik, csak asszony nincs, aki főzzön. Rémesen unalmas még mindig arra kelni reggel, hogy a dobozok csak kitartanak (lehet az idők végezetéig…)
Persze a becsomagolás is hónapokig tartott, kifele miért is menne priccprocc!?
Tegnap épp csípőre tett kézzel álltam valahol a konyhaszekrény és a dobozok között félúton, és azon morfondíroztam, hogy a harmadik fiókba vajon az eszcájgot vagy a fakanálgyűjteményemet pakoljam, mikor Apa megszólalt a hátam mögött.
– Mi a baj?
Tipikus női válasz:
– Semmi! (persze AZZAL a minden IS b+ hangsúllyal) Napok óta pakolok, de semmi látszatja.
Előbb körbe-, majd rám néz.
– Ne mondd már, hogyne lenne!
Egyre nagyobb a kupi.
Köszönjük Emese!
Amúgy tényleg.
De világítás még mindig csak nyomokban, így este kevésbé látszik reménytelennek a helyzet.

Ennek ellenére nem hagylak Titeket recept nélkül.
Különlegessége is van a mai sütikének… mégpedig az, hogy ez az egyik nagy kedvencem.
Utoljára ráadásul nem is én sütöttem, hanem Apa, meglepetésből, a (mindegyishanyadik) szülinapomra.
Köztudott, hogy férj nem igen járatos a konyhában, így egyből tanulsága is van a sztorinak: ha neki sikerült, akkor tuti bárki el tudja készíteni! 🙂
A kávéfőzőt megtalálja, de a tortaformát eszébe sem volt sosem keresgélni.
De a kényszer nagy úr…
Az óvatlanul feltett kérdésre (Mit szeretnél a születésnapodra?) nem várt választ kapott: „Süss nekem egy tortát!”
És úgy is lett!
Hogy kicsit könnyítsek a helyzetén, a receptet megkapta kinyomtatott formában, és a hozzávalókat is megtalálta a spájzban.

Hozzávalók

· 25 dkg zabkeksz
· 1 ek cukrozatlan kakaópor
· 1 csipet só
· 4 ek olvasztott vaj
· 300 g mogyoróvaj
· 500 g mascarpone
· 12 g negyedannyi édesítő
· 4 dl habtejszín
· 1 teáskanál vanília kivonat
· 1 marék sózatlan pörkölt mogyoró
· Kb. 1-2 ek reszelt étcsokoládé

Elkészítés

A zabkekszet, a kakaóport és a sót késes robotgépbe tesszük és morzsás állagúra aprítjuk. Ennek hiányában a kekszet zacskóba dobáljuk, konyharuhába tekerjük és a húsklopfolóval ellátjuk a baját. Mindeközben azért igyekezzünk vigyázni a saját, a környezetünk, és a berendezési tárgyaink testi épségére. A morzsát az olvasztott vajjal elkeverjük, majd egy tortaforma aljába nyomkodjuk. 15 percre hűtőbe tesszük, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 percre magára hagyjuk, amíg kissé aranybarna színt kap.

Mindeközben a mogyoróvajat, a mascarponét, az édesítőt, egy csipet sót és a vanília kivonatot egy tálba borítjuk és krémesre keverjük. Belekeverjük a fele habtejszínt is és az egészet összeforgatjuk.
Tésztát idő elteltével sütőből kivesz, békén hagy.
Végül a kihűlt kekszalapra halmozzuk a mogyoróvajas krémet és elegyengetjük, erre mehet a maradék tejszín, habbá verve, amit durvára vágott földimogyoróval és/vagy reszelt csokival szórunk meg.
Mint minden jó illatú… másnap ez is finomabb!

Ch tartalom teljes mennyiségben: 150 g
Ch tartalom 1 szeletben (12 szeletre vágva): 12,5 g

Gódor Panka

Receptek diabosoknak rovatunk szerzője végzettségét tekintve szakács. Lánya 2008 óta diabéteszes. Panka a családja számára bevált recepteket osztja meg velünk hétről hétre, köztük sok-sok édességgel. Diab Diéta a la Panka oldalát itt érhetitek el.