Az ősz beköszöntével és a tanév megkezdésével jelentősen megnő a felső légúti hurutos megbetegedések száma. Ezek között leggyakoribb helyen a nátha áll, amely az orrnyálkahártya gyulladását jelenti.

Az okokat tekintve az esetek legnagyobb része vírusos eredetű. Több száz olyan vírus ismert, amely oka lehet a náthának és a légúti fertőzéseknek. Tekintve, hogy egy-egy vírusfertőzés lezajlása után a többi vírus ellen nem alakul ki védettség, valamint az a tény, hogy ezek a vírusok igen elterjedtek, így érthető, hogy miért is olyan gyakori a gyermekkori nátha.

Köznyelvben sokszor meghűlésnek, megfázásnak is hívják, mivel a légutak lehűlése (megfázása) csökkenti a légúti nyálkahártya ellenállását a vírusokkal szemben, így ilyenkor könnyebben megbetegszünk. A kifejezés félreértésre adhat okot, hiszen a megfázás nem tűnik fertőző betegségnek, pedig arról van szó!

A beteg gyermek cseppfertőzéssel fertőzi a többieket, tüsszentéssel, köhögéssel, vagy az orrváladékával több millió vírust ürít egy beteg ember. A fertőzés továbbterjedésének kedvez a zsúfoltság, a tömött, túlfűtött, rossz levegőjű helységek, ahol ritkán szellőztetnek (pl. bevásárlóközpont, óvoda, bölcsőde, játszóház, orvosi rendelő váróterme, stb.), míg a szabad levegőn való tartózkodás, a gyakori kézmosás, a szellőztetés, a zsúfoltság kerülése csökkenti a fertőzések gyakoriságát.

Tünetek

A betegség sokszor orrdugulással, tüsszögéssel, hőemelkedéssel, lázzal, torokkaparással, fejfájással, rossz közérzettel, izomfájdalommal, étvágytalansággal kezdődik, majd orrfolyással, köhögéssel folytatódik.
A nátha sokszor szinte önmagától gyógyul néhány nap vagy 1-(2) hét alatt, de tüneti szerek adásával javítani tudunk a beteg állapotán és közérzetén. Amennyiben a panaszok 3-4 nap alatt nem enyhülnek, vagy a gyermek láza nem csökken vagy újra lázas lesz, esetleg sűrű orrfolyás, fülfájás, erős köhögés jelentkezik, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert ilyenkor valószínűleg nem csak egy közönséges nátháról van szó.

Kezelés

Néhány fontos – általános és speciális – szempontra szeretném felhívni a figyelmet cukorbeteg gyermekek betegsége esetén. Nátha esetén nagyon fontos a megfelelő orr-higiéné biztosítása, hogy a szövődményeket (pl. hörgőgyulladás, középfülgyulladás) elkerülhessük. Kicsi (kb. 3-4 alatti) gyerekek esetén a rendszeres orrszívás, nagyobb gyermekek esetén a papír zsebkendő helyes használata elengedhetetlen. Orrcseppet is ugyanúgy használjanak a diabéteszes gyermekek, mint a többiek.

Amennyiben a gyermek láztalan és jó általános állapotú, úgy rövid időre (napi 2×1/2-1 óra) nyugodtan kimehet a szabad levegőre sétálni (de ne szaladgáljon és ne motorozzon). Ködös, esős, szeles időben vagy, ha lázas, bágyadt, rossz a közérzete, akkor inkább maradjunk vele otthon, de ilyenkor is gyakran szellőztessünk abban a szobában, ahol tartózkodik.

Enyhébb esetekben homeopátiás készítmények adása is szóba jön. A golyócskák vivőanyaga szacharóz ugyan, de kicsiny méretük és súlyuk miatt szénhidráttartalmuk elhanyagolható. Köhögés esetén jó hatású lehet a sós vagy Salvus-vizes hideg párás inhalálás is porlasztóval. Ezek alkalmazásával ráadásul nem is juttatunk be sem gyógyszert (és mesterséges színezéket, ízesítőt, konzerválószert sem) a gyermek szervezetébe, és hatékonynak bizonyulhatnak.

Adhatunk ilyenkor C-vitamint is, amelyet természetes úton (zöldségek, gyümölcsök, gyümölcslevek) vagy gyógyszer (csepp, tabletta) formájában pótolhatjuk. Számtalan olyan gyógyhatású készítmény van még forgalomban, amelyek gyorsítják a betegségek leküzdését. Ezeknek a betegség kezdetén, vagy már a lappangási időszakban (amikor még nem beteg, de már látjuk, hogy valami nincs rendben és valami készülőben van, pl. bágyadt, nyűgös, fáradékony, rosszkedvű) adva van értelmük.

Láz és a DKA veszélye

Lázas betegség esetén a gondos lázcsillapítás elengedhetetlen, hiszen a lázas állapot gyorsítja az anyagcserét, emeli a vércukorszintet, fokozza a ketoacidózis kialakulásának veszélyét. A lázas beteg ápolása nem csak a lázcsillapító hatású gyógyszerek adását jelenti, hanem a megfelelő öltözék és pihenés biztosítását, a bőséges folyadékpótlást, valamint könnyű, nem terhelő ételek adását. A beteg gyermek egyébként is étvágytalan, ilyenkor érdemes pl. szénhidráttartalmú gyümölcsleveket adni, így a folyadékot és a szénhidrátot is pótolni tudjuk egyszerre.

Betegség, főleg láz esetén a rendszeres (pl. 2-3 óránkénti) vércukormérés és a vizelet aceton-tartalmának ellenőrzése tesztcsíkkal elengedhetetlen! Ha a gyermek vércukorértékei úgy kívánják, akkor szükség lehet az inzulinadag változtatása, leginkább emelésére – a kezelőorvossal megbeszélt módon és mértékben.

A gyermek diabétesze önmagában nem indokolja antibiotikum adását egy vírusos felső légúti hurut esetén (még akkor sem, ha a beteg lázas), de bakteriális felülfertőződés és szövődmények esetén a kezelés részét kell, hogy képezzék ezek a készítmények is.

Gyógyszerek szénhidráttartalma

Amennyiben szirupokat használunk (lázcsillapító, köptető, antibiotikum stb.), akkor lehetőség szerint olyat válasszunk, mely nem tartalmaz cukrot. Fontos tudni, hogy még ezek a készítményeknek is jelentős szénhidráttartalmuk van, ezért ezzel számolnunk kell! Cukros szirupok adása sem tilos, de inkább csak akkor adjunk, ha mással nem helyettesíthetőek, és a gyermek gyógyulásának szempontjából mindenképpen fontos az alkalmazásuk. Természetesen ezeknek a szénhidráttartalmát is mindenképpen figyelembe kell venni.

Vissza a közösségbe

Közösségbe csak teljes gyógyulás (kb. 5-7 nap) után menjen a gyermek! Taknyos, köhögős gyermeket még ne vigyünk óvodába. Nagyobb gyermek semmiképpen se tornázzon, és ne ússzon ilyenkor. Így csökkenteni tudjuk egyrészt a fertőzés továbbterjedésének és a helyi járványok kialakulásának esélyét, másrészt a még meggyengült immunrendszerű, alig gyógyult gyermek felülfertőzését újabb vírusokkal vagy baktériumokkal, így könnyebben elkerülhetők a szövődmények (arcüreg- és középfülgyulladás, hörghurut).

2014. szeptember 22.

Gyógyulást és jó cukikat!

FIGYELEM! A fenti cikk semmilyen módon nem helyettesíti az Ön gyermekének  gyermekorvosi vizsgálatát, gyermeke diabetológus szakorvosával történő konzultációját!

Illusztráció: Pásztohy Panka

Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna

Házi gyermekorvos (Solymár), gyermekdiabetológus. A Szurikáta Alapítvány Gyermekbetegségek és élethelyzetek rovatának szerzője, a Szurikáta-rendezvények rendszeres szakmai segítője. Fruzsi lánya és ő maga is 1-es típusú diabéteszes, amelynek történetét itt írta meg.