Az ajánlott védőoltások olyan fertőző betegségek ellen nyújtanak védelmet, amelyek súlyos lefolyásúak lehetnek, vagy veszélyes szövődményekkel járhatnak.

Oltatni vagy nem oltatni? Ez itt a kérdés.

A csecsemők és kisgyermekek fogékonyabbak, védtelenebbek a különböző kórokozókkal szemben, mert ebben az életkorban még nem alakult ki az optimális immunválaszadás képessége a fertőzésekkel szemben. Az oltások célja, hogy a megbetegedés esélyét csökkentsék. A vakcinák az aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített vagy elölt kórokozót illetve annak valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást, amely után immunológiai memória alakul ki, biztosítva a fertőzésekkel szembeni hosszú távú védelmet.

Mint minden más gyógyszer, a védőoltások után is felléphetnek mellékhatások, mint, fájdalom, gyengeség, bőrpír az oltás helyén, vagy ritkán akár súlyosabb mellékhatás is. A védőoltások előnyei összességében azonban egyértelműen meghaladják a kockázat mértékét. Ne feledjük, hogy számos, nemrégiben még igen súlyos, tömeges járványokat, vagy akár halált okozó fertőző betegségek (torokgyík, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás) azért nem jelentenek már veszélyt a gyermekeinkre, mert oltunk ellenük!

A cikk megírása – és mindennapos orvosi munkám – során mindvégig igyekszem tiszteletben tartani és elfogadni a szülő döntését azzal kapcsolatban, hogy a megfelelő orvosi tájékoztatást követően mérlegelje az előny/kockázat mértékét annak érdekében, hogy szeretné-e beadatni az oltást a gyermekének. Így tehát ez a cikk nem arról fog szólni, hogy oltsunk-e, vagy ne oltsunk, hanem korrekt tájékoztatást kíván nyújtani azokról a betegségekről, amelyeket megelőzhetünk egy szabadon választható oltás beadásával.

Rotavírus fertőzés

A rotavírus cseppfertőzéssel terjed, és fertőzés során emésztőrendszeri panaszok lépnek fel. A fő tünet súlyos, vizes állagú hasmenés, esetleg hányással társulva, amely jelentős folyadékhiányhoz, kiszáradáshoz, kórházi kezeléshez vezethet. A rotavírus fertőzést a gyermekek elsősorban közösségben kaphatják meg, ezért a nagyobb csecsemők, kisdedek a legérintettebbek.
A többi oltástól eltérően ez az oltás teljesen fájdalommentes, ugyanis nem injekció formájában adandó be, hanem szájon át adagolandó. 2 illetve 3 alkalommal szükséges beadni az oltási sorozatot legkésőbb a 24. illetve a 32. hétig.

Gennyes agyhártyagyulladás

A meningococcus baktérium az orr és torok nyálkahártyáján szaporodik, cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. Gennyes agyhártyagyulladást és vérmérgezést is okozhat. A csecsemők és az 5 éves kor alatti kisgyermekek fokozottan veszélyeztetettek, hiszen az ő immunrendszerük még nem képes megfelelő védelmet kialakítani a fertőzéssel szemben. A betegség kezdeti tünetei nagyon hasonlítanak az influenzához, de a jellegzetes, nyomásra nem halványuló bevérzésekről (üvegpohár próba) lehet felismerni. Mivel a fertőzés hirtelen jelentkezik és gyors lefolyású, ezért a gyanús tünetek jelentkezésekor fontos az azonnali orvosi ellátás. A betegség megelőzésének hatékony módszere a védőoltás.

A meningococcus baktérium többfajta altípusa okozhat gennyes agyhártyagyulladást. Gyakorisági szempontból a B és a C típus tekinthető a legelterjedtebb kórokozónak. Ellenük már 2 hónapos kortól védekezhetünk egy több részből álló oltási sorozattal. 9-12 hónapos kortól adható a meningococcus négy csoportja (A, C, W-135 és Y) ellen védelmet nyújtó vakcina.

Az oltás főként azoknak a piciknek ajánlott, akiknél közösségbe járó nagyobb testvér vagy sokat külföldre utazó nagyobb családtag él a kisgyermekkel egy háztartásban. A csecsemők mellett ajánlott az új közösségbe kerülő 14-25 év közötti fiatalok, zárt közösségben élő (kollégiumok lakói, régebben sorkatonák), fesztiválozó gyermekek és fiatal felnőttek, valamint a kockázatos életmódot folytató (rendszeresen közösen szórakozó, alkoholt és/vagy drogot fogyasztó, dohányzó) középiskolás és felsőfokú oktatási intézménybe járó fiatalok meningococcus elleni védelme.

Kullancs okozta vírusos agyvelőgyulladás

A hazai erdőkben, mezőkön is találkozhatunk olyan kullancsokkal, melyek hordozzák az agyvelőgyulladást okozó vírust. Ez egy viszonylag ritka kórkép, de a betegség nagyon súlyos lefolyású lehet, tartós kórházi kezeléshez és egészségkárosodáshoz (bénulásokhoz) vezethet. Elsősorban a fertőzött területeken élők, foglalkozásuk vagy életvitelük (kirándulás) miatt veszélyeztetettek, valamint zöldövezetben sokat tartózkodók oltása javasolt. A védőoltás 1 éves kortól adható.  A teljes körű és hosszú távú védettséghez 3 oltás, majd rendszeres időközönként (3 illetve 5 évente) ismétlő oltás beadása szükséges.
Fontos tudni, hogy ez az oltás a Lyme-kór ellen semmilyen védelmet nem ad, az védőoltással nem előzhető meg.

Bárányhimlő

A bárányhimlő gyakori, szinte minden gyermeket érintő, fertőző vírusbetegség. Nagyon könnyen, cseppfertőzéssel terjed, egészen rövid ideig tartó kontaktus is elég a fertőződéshez. A bárányhimlő (maga a kiütéses betegség) önmagában általában nem súlyos, csak kellemetlen. Viszont néhány esetben (elsősorban immunhiányos betegekben, vagy krónikus betegség esetén) kritikus vagy életveszélyes, kórházi kezelést igénylő szövődményhez vezethet. Ez lehet súlyos, elfertőződött bőrfertőzés, vérmérgezés, tüdő-, szívizom-, idegrendszeri-, májgyulladás. A betegség felnőtt korban sokszor még veszedelmesebb lefolyású lehet, nem is beszélve a terhes kismamák bárányhimlős fertőzéseiről, amely akár a magzatra is végzetes lehet!
Az oltás 9 hónapos kortól adható, és összesen 2 alkalommal kell oltani minimum 6-8 hét különbséggel.

 Influenza

Az influenza cseppfertőzéssel terjedő, légúti és hasi panaszokat, magas lázat és izomfájdalmat, nagyfokú elesettséget okozó vírusos fertőzés. Közismert, hogy a gyermekek körében az influenza több megbetegedést okoz, mint a felnőtteknél. Gyermekközösségekben (bölcsődék, óvodák, iskolák) sokkal több helyi járvány kialakulására lehet számítani, mint a felnőttek között. Ugyanakkor csecsemő- és gyermekkorban az influenzafertőzésnek súlyos szövődményei is lehetnek. Kicsiknél gennyes középfül-gyulladással, tüdőgyulladással, lázgörccsel, asztmatikus tünetek fellángolásával is találkozhatunk szövődmény jelentkezése során. Diabéteszes betegeknél a magas lázas állapot felboríthatja az anyagcserét, megemeli a vércukorszintet és kedvez a ketoacidózis kialakulásának.

Az őszi időszakban a kisgyermekek, és ezen belül is veszélyeztetett (krónikus betegek, közösségbe járók, immunkárosodottak) oltása indokolt. A közösségbe nem járó kisgyermekek esetén a szülők, nagyobb testvérek és a nagyszülők influenza elleni oltása is rendkívül fontos, hiszen ők érintkeznek legtöbbet a kicsivel.

Az oltás 6 hónapos kortól adható. Lehetőleg még a járványos időszak előtt beadva 1 oltásra van szükség. Kivételt képez ez alól az a 9 éves életkor alatti gyermek, aki még eddig soha nem részesült influenzaoltásban, ugyanis számára az első alkalommal két adag oltóanyag beadására van szükség 4 hét különbséggel. A vakcinációt évente meg kell ismételni, mert a vírus szerkezete évről évre változhat, illetve új vírus is megjelenhet, ennek megfelelően az oltóanyag (vírus) összetétele is megváltozik.

Kisgyermekeknél az ún. inaktivált és hasított (split) vakcinák alkalmazása előnyösebb lehet, mert ezek adás mellett megfelelő védettséget tudunk elérni  kevesebb mellékhatás jelentkezése mellett. A mellékhatások közül gyermekeknél leggyakrabban az oltás helyén fellépő helyi reakció és általános ingerlékenység szokott jelentkezni, nagyobb gyerekek fejfájásra, rossz közérzetre panaszkodhatnak. A kialakuló mellékhatások általában enyhék vagy közepesen súlyos intenzitásúak és néhány napon belül maguktól szűnnek.

Krónikus betegeknél az influenza súlyosabb lefolyású lehet, a szövődmények is gyakrabban jelentkeznek, diabéteszeseknél felborulhat az anyagcsere, ezért számukra ingyenesen hozzáférhető és ajánlott az influenza oltás beadása.

2016. november

Forrás: Országos Epidemiológiai Központ Módszertani levele a 2016. évi védőoltásokról

Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna

Házi gyermekorvos (Solymár), gyermekdiabetológus. A Szurikáta Alapítvány Gyermekbetegségek és élethelyzetek rovatának szerzője, a Szurikáta-rendezvények rendszeres szakmai segítője. Fruzsi lánya és ő maga is 1-es típusú diabéteszes, amelynek történetét itt írta meg.