Megelőzi-e az 1-es típusú diabétesz kialakulását a gluténmentes étrend?
Az 1-es típusú diabétesz kialakulásában két szemben álló „fél” játszik kulcsszerepet: az immunrendszer, ami támad és az inzulintermelő béta sejtek, amelyek vagy megvédik magukat, vagy meghalnak. Azt is tudjuk, hogy ebben a „meccsben” az örökletes tényezők mellett környezeti faktorok is szerepet játszanak. Így az immunrendszer áthangolására tett kísérletek mellett sok vizsgálat a környezeti tényezőket célozza meg. A bizonyos gabonafélékben (búza, árpa, rozs) jelenlevő glutén szerepét az 1-es típusú diabétesz kialakulásában már korábban is gyakran felvetették, de igazolni nem tudták.
Nemrégiben azonban egy vezető orvosi szaklapban dán szerzők egy 6 éves frissen diagnosztizált diabéteszes gyermek esetét ismertették, aki ugyan nem volt cöliákiás, a diabétesz diagnosztizálása után 2-3 héttel próbaképpen gluténmentes diétát kezdtek nála. 16 hónappal a diabétesz diagnózisának felállítását követően a gyerek még mindig a „mézeshetek” állapotában volt, azaz nem igényelt inzulint a normális cukoranyagcsere állapot fenntartásához. A gyerek ugyan nem gyógyult meg (!), de a diagnózis felállítása után szinte törvényszerűen fellépő átmeneti javulás („remisszió”) ebben a kisgyermekben szokatlan mértékűnek és hosszúságúnak mutatkozott. Azóta olyan tudományos cikk is megjelent a szakirodalomban, ami a sejtek szintjén magyarázza meg a glutén szerepét az inzulintermelés átmeneti fokozódásában, és ezt követő kimerülésében. Ahhoz azonban, hogy kimondhassuk, hogy gluténmentes diétával az 1-es típusú diabétesz megelőzhető, még sok megerősítő vizsgálatra van szükség.
A témával kapcsolatban Dr. Tóth-Heyn Péter gyermekdiabetológus előadását itt találjátok. >>>
A sok cukor evésnek semmi köze az 1-es típusú diabétesz kialakulásához. Vagy mégis?
Amikor egy kisgyerekben 1-es típusú diabétesz lép fel, a szülők meg szeretnék tudni, hogy ez mitől lett. Gyakran feltett kérdés, amit hallunk: “a mi gyerekünk mindig nagyon sok édességet evett. Lehet, hogy ezért lett diabéteszes?” Egészen mostanáig mi orvosok erre leggyakrabban így válaszoltunk: “Az semmiképpen sem helyes, ha egy gyerek túlzó mértékben fogyaszt édességet, de megnyugtathatjuk önöket, hogy gyermekük biztosan nem ettől lett diabéteszes”. Most azonban ez megdőlni látszik. A legújabb kutatások ugyanis összefüggésbe hozzák a túlzott édesség fogyasztást az 1-es típusú diabétesz kialakulásával azokban a gyermekekben, akik genetikailag hajlamosak a betegségre. A cukorfogyasztás ugyanis fokozza az inzulintermelést, „stresszeli” a béta sejteket, és ezáltal növeli az autoimmun folyamatok fellépésének valószínűségét a szigetsejtekben, ami az 1-es típusú diabétesz kialakulásához vezet.
Meddig termel inzulint a hasnyálmirigy 1-es típusú diabéteszben?
Tudjuk, hogy 1-es típusú diabéteszben általában addig viszonylag stabil a cukoranyagcsere , amíg még van valamilyen szintű saját inzulintermelés. Mindeddig azt hittük és tanítottuk, hogy az inzulintermelés frissen diagnosztizált diabéteszes gyermekekben kb. 10-20 %-ban még megőrzött, de legkésőbb 10 évvel a betegség kezdetét követően teljesen megszűnik. Az egyik vezető diabéteszes folyóiratban nemrég megjelent közlemény ugyanakkor arról tudósít, hogy a betegek mintegy egyharmadában még akár 40 évvel az 1-es típusú diabétesz kezdetét követően is kimutatható inzulintermelés. Ez nemcsak a viszonylag stabil anyagcsere állapot fenntartásában játszik szerepet, hanem kiinduló pontját képezheti olyan próbálkozásoknak, amelyekben a még megmaradt inzulintermelő béta sejteket regenerálni képesek. Addig azonban, amíg az ígéretes állatkísérletekből klinikailag is hasznosítható eljárás lesz, még hosszú, rögös út vezet.
2015. szeptember
Támogasd a munkánk!
Csatlakozz közösségünkhöz önkéntesként, ha teheted, adománnyal segítsd alapítványunkat, vagy cégeddel vegyél részt egy-egy projektünk megvalósulásában! Nézd meg, mennyi mindent tudunk megvalósítani a támogatásoddal!