A hollandiai Twente városában működő Inreda® Diabetic cég már több mint száz betegen vizsgálta új találmányát, egy teljesen automata mesterséges hasnyálmirigyrendszert, amely az inzulin mellett glukagont is adagol a pácienseknek. Ezúttal a rendszer feltalálójával, Robin Koops-szal beszélgettünk, akit saját diabétesze sarkallt megújítani a diabéteszkezelést.

• Az Inreda gyermekvizsgálatban részt vevő Somodi Péter tapasztalatait édesanyja írta meg weboldalunkon.
• Interjúnkat a vizsgálatot végző belgyógyász kutatóval, Dr. Arianne van Bonnal itt olvashatjátok.
  

Robin, kérjük, meséljen a szakmai hátteréről és a találmány történetéről!

29 éve vagyok 1-es típusú diabéteszes. Körülbelül 10 évnyi, hagyományos (ujjszúrásos mérés és penes inzulinadagolás) kezelést követően valahogy nagyon elegem lett az egészből, és feltettem magamnak a kérdést, nincs-e ennél valami jobb megoldás, mi lenne például, ha mondjuk klinikai vizsgálatokra jelentkeznék? Ezt meg is tettem, persze felkerültem mindenféle várólistákra különböző kórházakban, de azt hiszem, azóta is rajta vagyok ezeken….

Műszaki mérnöki hátterem van némi gyógyszeripari tapasztalattal, és úgy döntöttem, miért ne tervezhetnék egy saját mesterséges hasnyálmirigy-rendszert? 2004-ben vágtam bele két barátommal, egy nővérrel és egy szoftvermérnökkel. Mint műszaki ember, mindig is tisztában voltam vele, hogy egy optimális szabályozó rendszernek mindkét irányban hatékonynak kell lennie. Egy alkalommal a hűtőszekrényben fekvő glukagon kitre pillantva ugrott be, hogy ez lehet a megoldás, miért ne használnánk az inzulinnal együtt? Mondanom sem kell, a prototípust magamon próbáltuk ki elsőként.

2006-ban találkoztam Arianne van Bon doktornővel, aki bemutatta a találmányomat a kórházban, és segített elindulni a hivatalos úton, így együtt vágtunk bele a klinikai vizsgálatokba. A legutóbbi, 2019-es felnőtt 1-es típusú diabétesz vizsgálatot követően már 2020 februárjában megkaptuk az európai forgalmazáshoz szükséges CE-minősítést. Hollandiában már 125 beteg van, aki a készüléket használta, átlagosan egy-másfél éven keresztül, és már két biztosítótársasággal meg is kezdtünk a tárgyalásokat.

Ezen a 125 felnőttön kívül gyermekeken és hasnyálmirigy-eltávolításon átesett betegeken is vizsgáljuk a rendszert. Utóbbi betegek már befejezték a vizsgálatot, az eredmények ugyanolyan kedvezőek lettek, mint a klasszikus 1-es típusú cukorbeteg populáció esetén. Hamarosan tervezzük befejezni a folyamatban lévő gyermekvizsgálatunkat, az eredmények eddig ígéretesek, de utánkövetésre is sor kerül majd.

Miért döntöttek a kettős (duális) rendszer fejlesztése mellett a számtalan kellemetlenség és nehézség ellenére?

Az a véleményem, hogy a glukagonon kívül nincs nagyon más járható út. Egy olyan ideális rendszerre összpontosítottunk, amely úgy képes egyensúlyban tartani a vércukorszintet, hogy mindkét irányban hatékonyan tudja azt szabályozni. Kezdetben egyáltalán nem voltunk tisztában a glukagon bonyodalmaival, de most sem látok igazán okot rá, hogy ne használjunk, hiszen a hasnyálmirigy is ezt teszi.

Mitől különbözik még az Inreda AP® a ma elérhető más eszközöktől?

Teljesen zárt hurkú rendszer még valójában nem érhető el a világban. Az összes, ma rendelkezésre álló rendszernek szüksége van a páciens interakciójára, valamiféle adat bevitelére. Az Inreda AP®-nek nincs szüksége semmi információra az étkezésekről, a szénhidrátokról vagy bármi másról.
A rendszer leegyszerűsíti a cukorbetegség kezelését: gondoljunk bele, mindössze egy elem behelyezésével, a szenzorok és az infúziós szerelékek felszerelésével lehetővé válik, hogy a cukorbetegséggel egyáltalán ne kelljen törődni a nap 24 órájában. Hibázás sem fordulhat elő, mivel nem szükséges számadatokat megadni működés közben. Mondanom sem kell, vannak pácienseink, akik hibrid zárt rendszert használtak korábban, és most hallani sem akarnak róla, hogy visszatérjenek.

Mesélne egy kicsit a technikai háttérről?

A pumpa két, általunk fejlesztett távadóval kommunikál. Jelenleg nem látjuk szükségét, hogy más gyártók szenzoraival is kompatibilis legyen, mert jobb egy kézben tartani a dolgokat. Gyakran a különböző gyártók egymást hibáztatják, ha egy vegyes rendszer nem működik megfelelően. A szenzoraink működése is újszerű az érzékenység szempontjából: A két szenzornak köszönhetően a szöveti glükózszint a megelőző 5-7 perc vércukorszintjét tükrözi, tehát relatív rövid a késleltetés. Az algoritmus más gyártóktól eltérően nem „prediktív”, vagyis nem a jövőbeli kóros eltérést jósolja meg, hanem „reszponzív”, vagyis az aktuális eltérést korrigálja. Ahogy említettem, az algoritmus nem szénhidrátfüggő, kizárólag a páciens inzulin-érzékenységétől függ, és tanulásra képes. A fizikai aktivitás vagy sportolás intenzitását is érzékelni tudja, így nem szükséges semmiféle előkészület mozgás előtt, sem szénhidrátbevitel, sem a pumpa átállítása. Csak a futócipőt kell felhúzni, és azonnal indulhat az edzés.

Milyen további technikai fejlesztések váratók a nagyobb komfort és a kényelmesebb kezelés érdekében?

Kimutatták, hogy 1-es típusú diabéteszben a legjelentősebb betegségteher egyáltalán nem az eszközhasználattal kapcsolatos, hanem maga a betegség megléte és a szövődmények veszélye, ezért mindenekelőtt ez utóbbiakon szükséges változtatnunk. A legtöbb beteget nem zavarja a pumpa mérete vagy a négy darab felhelyezési (kontakt) pont. A következő modell egyébként nagyjából a jelenlegi méret fele lesz. A négy kontakt-pontot a tervek szerint kettőre csökkentjük a következő években. De ismétlem, ezek a nehézségek egyáltalán nem adnak okot az abbahagyásra, különösen 12 év felett.

Várható-e a rendszer engedélyezése 12 éven aluli gyermekek számára?

Az európai CE-minősítés a rendszer használatát 18 éves kortól engedélyezi. A jelenleg futó klinikai vizsgálataink 12 év felettiek számára is biztosíthatnak lehetőséget a jövőben. 2028 előtt egyelőre nem tervezünk vizsgálatot kisebb gyermekekkel, mert ahogy említettem, náluk a kontakt-pontokat kettőre kell még csökkentenünk.

Tervezik az Inreda AP® rendszer engedélyezését vagy értékesítését Hollandián kívül? Lesz lehetősége magyar betegnek bekapcsolódni a klinikai programba?

Jelenleg a rendszer és az oktatóanyagok angol nyelvre fordítása zajlik, ez lehetővé teszi klinikai vizsgálatok lefolytatását külföldi országokban is. A CE-minősítés alapján már most is bárhol értékesíthetünk Európában. A következő generációs AP-6 modell esetén nyelvről sem kell beszélünk már, a pumpának kizárólag grafikus menüje lesz kis ikonokkal.

Határozottan törekszünk rá, hogy az idei év második felében elérhetővé tegyük a jelenlegi modell angol verzióját klinikai vizsgálatok céljára, így nem lesz nyelvi akadálya Hollandián kívüli klinikai vizsgálatoknak, akár 20-50 beteg bevonásával.

2025-től még nagyobb számú, az európai országok igényeit kielégítő mennyiségű készüléket tudunk szállítani, az elkövetkező 3 évben pedig 45 ezer készüléket tudunk legyártani.

A készülékben használt glukagon terén várható további fejlesztés?

A jelenlegi glukagon készítményt tartalmazó tartályt és a szereléket két naponta szükséges cserélni, de vizsgáljuk a lehetőségét, miként tudnánk ezt az időszakot kiterjeszteni. Ez jelentős előrelépés lenne. Az új generációs, dasiglucagon hatóanyagú készítmény (glukagon analóg) használata felmerült, bár ez jelenleg csak az USA-ban engedélyezett. Amennyiben ez a készítmény nem kap európai forgalombahozatali engedélyt, mi magunk fogjuk a most elérhető glukagon készítmények egyikét pumpákhoz engedélyeztetni az Európai Gyógyszerügynökségnél. Mindent megteszünk, hogy két éven belül legyen Európában is elérhető pumpahasználatra engedélyezett glukagon készítmény.

Tervben van az engedélyeztetés a tengerentúlon is?

Az USA Élelmiszer és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatala (FDA) már megkezdte velünk az egyeztetéseket és idén májusban már néhány telekonferenciára is fel lettünk kérve.

Hogyan látja az inzulinpótlás jövőjét, és hogy nézne ki Ön szerint az ideális készülék?

A béta-sejt beültetés még igen távoli jövőnek tűnik. A probléma az, hogy ezek a fejlesztések úgy zajlanak, hogy megtörténik a hasnyálmirigy-sejtek mesterséges növesztése, de a glukagon-termelő, alfa-sejteket eltávolítják. Az én álláspontom az, hogy mind az alfa- mind a béta-sejteket is be kellene ültetni, hiszen a glukagonnak a vércukorszint megemelésén túl igen komplex biológiai szerepe van.

Környezetvédelmi szempontból az eldobható pumpák egyáltalán nem fenntarthatóak széles körben, és nem is jósolnék nagy jövőt nekik. A patch-pumpák használata persze a kisebb gyermekek számára igen előnyös lehet. Mi valószínűleg nem fogunk bihormonális patch-pumpákat fejleszteni, hanem maradnánk a kisebb pumpáknál, két infúziós vezetékkel.

Mindezek fényében szeretném hangsúlyozni, hogy vizsgálatainkban résztvevő pácienseink több mint 90%-a megfelelt a nemzetközi kezelési kritériumoknak a time in range (TIR), illetve a time below range (TBR) paramétereket tekintve, ez igen jelentős különbség és komoly előny mind a betegek, mind az orvosok számára, nem beszélve az életminőség javulásáról.

Köszönjük az interjút Robin Koops feltalálónak!
2023. március 07.