Dr. Körner Anna gyermekdiabetológus első összefoglalója a koronavírus-járványról és a diabéteszesek érintettségéről 2020. márciusából.

Honnan ered a koronavírus név?

A vírus a nevét az elektronmikroszkópos képe alapján kapta. Kis „bütykök” állnak ki belőle, és a Nap koronájához hasonlít.

Mióta ismerjük?

A koronavírus által okozott megbetegedés már korábban is ismert volt a világ számára. 2003-2004-ben már volt Kínában egy hasonló járvány, akkor 8000 megbetegedéssel. és kb 7-800 halottal. Jelenleg is zajlik a Közel-Keleten a Közel-Keleti koronavírus járvány 2500 megbetegedéssel, 30 %-os halálozással. Ennek egy új fajtájával állunk most szemben, ami tavaly decemberben alakult ki, és sokkal aggasztóbbnak tűnik, mint a korábbi fertőzés.

Az új koronavírus őse egy Ázsiában honos denevérfajból származik, innen jutott el folyamatosan mutálódva az eddig ismeretlen közti gazdába, majd az emberbe. A denevérkolóniák évezredek óta együtt élnek a vírusok populációival, örökös harcban: a kórokozók elképesztő sebességgel mutálódva hozzák létre különböző változataikat, míg a gazdaszervezet újabb és újabb stratégiákat dolgoz ki ellenük. A baj akkor kezdődött, amikor az ember révén a denevérek közvetlen kapcsolatba kerültek más fajokkal. Csupán idő kérdése volt, hogy a nagy számok törvénye alapján mikor alakul ki a repülő emlősökben olyan változat, ami más fajt is képes megfertőzni, és annak a fajnak az egyedei ott legyenek karnyújtásnyira. Ez történt a vuhani állatpiacon. A zsúfolt városok, rossz higiéniai körülmények, az állatpiacokon sok-sok faj együtt tartózkodása ideális körülményeket teremt a betegség terjedésének.

Mit tudunk a koronavírus betegségről?

Egyre nehezebb eligazodni az új koronavírust övező valós, megbízható forrásból származó és az ellenőrizetlen álhírek között. A koronavírussal kapcsolatban egyetlen tényt jelenthetünk ki száz százalékos biztonsággal: ma még rengeteg a bizonytalanság, a nyitott kérdés. Ismerjük a genetikáját, az általa okozott betegség – coronavirus disease 2019 azaz „koronavírus-betegség 2019”, rövidítése a COVID-19 – lefolyását, ígéretesen halad a vakcina fejlesztése, de ezen kívül a legtöbb érdemi kérdésre még nem adható megnyugtató válasz. Egy-egy járvány jelentőségének laikus megítélése nyilvánvalóan nagyon szubjektív, Európában már a jelenlegi helyzet is pánikot okoz, míg mondjuk az Afrika középső részén élő emberek fellélegeznének, hogy „csak ennyi az egész”.

Hol vannak a betegek?

A betegség Kína Hupej tartományából, Vuhanból indult ki, ahol ez már egy súlyos járvány volt, amit szerencsére sikerült erőteljes járványügyi intézkedésekkel megfékezni. Miközben Kínában csökken a koronavírus új fertőzöttjeinek száma, a világ több pontján is újabb gócpontok alakultak ki, hazánkhoz legközelebb Észak-Olaszországban. Ma, március 7-én, amikor ezt a cikket írom, Magyarországon 5 betegnél igazolták a koronavírus fertőzést.

A koronavírus csak idősekre és betegekre nézve halálos?

Többé-kevésbé tényként állapíthatjuk meg, hogy a COVID-19 halálozási rátája az életkorral és krónikus betegségekkel párhuzamosan nő. Egészséges, fiatal felnőtteknél általában enyhe a lefolyása, ám ahogy az ember védekezőrendszere akár egy súlyos betegség, akár az életkor miatt megrendül, nagyobb az esély, hogy súlyos, esetleg kritikus állapotba kerül. De van itt egy különös érdekesség: Kilenc év alatti gyerekeknél még soha nem tapasztaltak még csak súlyos tüneteket sem. Ez azért különös, mert egy gyerek immunrendszere semmiképpen nem „erősebb”, mint az egészséges fiatal felnőtteké, akik között ritkán, de előfordul súlyosabb fertőzés. Hasonlóan volt ez a hét évvel ezelőtti ázsiai Severe Acute Respiratory Syndrome (SARS) és a Közel-Keletet és Dél-Koreát érintő Middle East Respiratory Syndrome (MERS) járványnál is, melyet szintén koronavírusok okoztak. A Világegészségügyi Szervezet jelentése alapján a tizenkilenc évesnél fiatalabb betegek csupán az összes beteg 2,4%-át teszik ki. Egy neves hongkongi vírus szakember szerint a fiatalok is elkapják a vírust, csak náluk a betegség relatíve könnyebb lefolyású.
Ezt az állítást látszik igazolni, hogy a vírusban hivatalosan eddig egyetlen gyerek sem halt meg és súlyosan is csak 0,2%-uk betegedett meg.

Hány embert fertőz meg egy beteg?

Utóbbi már csak azért is fontos, mert az új koronavírus rendkívül gyorsan, a szezonális influenzáknál is hatékonyabban terjed. Az R0-érték azt mutatja meg, hogy egy teljesen fogékony populációban, ahol senkinek nincs még természetes immunvédelme, egy fertőzött ember hány másiknak tudja átadni a kórokozót mielőtt meggyógyul vagy meghal. Ezt is rengeteg tényező befolyásolja: kezdetben Kínában 2-3 volt ez az érték, mára sikerült egy alá szorítani, és ez magyarázza ott már a járvány lefutását. Ezért nagyon fontosak a karanténintézkedések, és ahogy most Olaszországból is érkeznek a hírek: a bizonyos nulladik beteg felkutatása. Ha megismerjük azt a személyt, aki adott területen először fertőződött, megfejthetjük a kapcsolati hálóját, és a potenciálisan fertőzött embereket célzottan lehet kezelni. Amíg a „0. beteg” nincs meg, a járványügyi szakemberek csak futnak az események után, mert a betegség megjósolhatatlan módon üti fel a fejét különböző helyszíneken.

A nyár majd véget vet a járványnak?

Elterjedt a hír, miszerint a tavasz, a jó idő, a napsütés hamarosan véget vet a járványnak. Sajnos ez egyáltalában nem biztos. Igaz, a légúti betegségek, és általában a koronavírusok terjedésének nem kedveznek a melegebb évszakok: fontosnak tűnik a levegő magasabb abszolút páratartalma, de szerepet játszhat a hőmérséklet és az emberi immunrendszer állapota is, ami télen a vitaminhiány miatt leromlik. Emellett melegben sokkal kevesebbet tartózkodunk zárt helyeken másokkal „összezsúfolva”. Ezek a tényezők jó eséllyel az új koronavírusra is hatni fognak, de a hatás mértékét nem lehet megjósolni.

Mennyire veszélyeztetettek a diabétesszel élő emberek a koronavírussal szemben?

• Ha egy diabétesszel élő ember elkap egy vírusfertőzést, a vércukor-ingadozások és a diabétesz szövődményei miatt sokkal nehezebb a beteget egyensúlyban tartani, ezért a vírusokkal szembeni harc nehezebb.
• Az sem elhanyagolható, hogy a magas vércukorszint kedvező életkörülményeket teremt a vírusok számára.
• Bár az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, semmi nem utal arra, hogy ezek a betegek esendőbbek a vírusbetegségek, így a koronavírussal szemben. Ugyanakkor a rosszul kezelt diabétesz (magas, ingadozó vércukorszint) súlyosbíthatja a betegség lefolyását.

Mindez – a vírusbetegség terjedésének megállítására foganatosított mindenkire érvényes higiéniás rendszabályok, mint

• a gyakori kézmosás,
• a gyakran használt tárgyak felületének fertőtlenítése,
• az evőeszközök, ételek, törülközők közös használatának kerülése,
• a tüsszentésre és köhögésre vonatkozó higiéniás szabályok megtartása,
• a beteg egyének kerülése,
• a nem életbevágóan fontos városon belüli és országok közötti utazások elhalasztása, stb.

betartása mellett – aláhúzza a megfelelő anyagcsere egyensúly megszerzésének és megtartásának fontosságát.

2020. március

Szerző: Dr. Körner Anna