Mindig úgy képzeltem, hogy 1-es típusú diabétesszel – vagyis egy autoimmun betegséggel – élőként az immunrendszerem meglehetősen gyenge. Mégis, a férjem és a lányom jellemzően gyorsabban kapja el a hétköznapi náthát és tovább tart nekik kikeveredni belőle, mint nekem. Hogy lehet ez?

Amy Tenderich cikke a healthline.com oldalon jelent meg. A cikk tartalmát szakmailag ellenőrizte, pontosította: Dr. Körner Anna

Koronavírusos időkben: Amit diabéteszesként az immunrendszerünkről tudnink kell

A jelenlegi helyzetben, amikor a koronavírus fenyegetést jelent a diabétesszel élőkre is, úgy éreztem, jobban meg kell értenem az ember immunrendszerének működését, és hogy pontosan hogyan is van hatással a diabétesz rá. A nyomozás során 9 érdekes tudnivalóra akadtunk a témában.

1. Az emberi immunrendszer három rétege

Először is, tudtad, hogy az immunrendszer három védelmi „rétegből” vagy védelmi mechanizmusból áll össze? A kutatások szerint:

  • Az első réteg, amit a bőr és a nyálkahártyák alkotnak, fizikai védelemként lép fel.
  • A második réteg a „velünk született immunrendszer”, ez széleskörűen, rövidtávon, és nem specifikus módon reagál a baktériumokhoz és vírusokhoz hasonló kórokozók (patogének) jelenlétére.
  • A velünk született immunrendszert kijátszó mikróbák a védelem harmadik rétegével szembesülnek – ezt az erős mechanizmust „adaptív immunválasznak” nevezzük. Ilyenkor a limfocitáknak nevezett fehérvérsejtek – B- és T-sejtek – erőteljes, nagyon célzott támadást indítanak az adott kórokozók ellen.

2. Az immunrendszer különbözően reagál a bakteriális és a vírusos fertőzésekre

A test reakciója a betegséget okozó baktériumokra a véráram helyben történő serkentése (gyulladás). Emellett az immunrendszer antitesteket is termel, amik a baktériumra kapcsolódva elpusztítják azt. Az antitestek azokat a toxinokat is képesek hatástalanítani, amelyeket egyes bakteriális kórokozók termelnek, mint például a tetanusz vagy a diftéria (torokgyík) esetében. Az antibiotikus gyógyszerek a bakteriális fertőzéseket úgy szüntetik meg, hogy vagy elpusztítják az adott típusú baktériumokat, vagy megakadályozzák a sokszorozódásukat.

Amikor az ember egy vírusos fertőzést kap el, mint amilyen az új koronavírus is, a testet apró mikroorganizmusok árasztják el, amelyek még a baktériumoknál is kisebbek. Az összes vírus parazita módjára működik, vagyis élő sejtekre vagy szövetre van szükségük, amiben növekedhetnek és szaporodhatnak. Némelyik vírus az életciklusa részeként el is pusztítja a gazdasejtet.

Az immunrendszerünk a vírusokat kétféleképpen képes leküzdeni:

  • a veleszületett immunválasz révén, ez a védelem első vonala, míg a vírus sokszorozódik a testben
  • az adaptív immunválasz során, ami a sejtek megfertőződése után indul be

Anélkül, hogy belemennénk az orvosi részletekbe, annyit elmondhatunk, hogy a vírusos fertőzések összetett ügyek, mivel a vírusok képesek változni és alkalmazkodni. Ezért kell minden szezonban új influenzaoltás.

3. Az 1-es típusú diabétesz nem zavarja meg az immunrendszer alapvető működését, ha megfelelő a vércukor kontrollja

Ezt Dr. Richard Jackson, bostoni Joslin Diabétesz Központ endokrinológusa és korábbi orvosigazgatója állítja.

  • “Az 1- es típusú diabétesz autoimmun háttere nagyon sajátos ügy, hiszen a hasnyálmirigy szigetein belül is csak a béta sejtek ellen irányul – nem érinti a szigetek többi sejtjét, se a hasnyálmirigy egyéb sejtjeit. Az összes egyéb szempontból vizsgálva, az immunrendszernek semmi baja” – mondja a doktor.
  • “Létezik néhány másik autoimmun, endokrin rendellenesség, amelyeknek kialakulására kicsivel nagyobb az esély, ha az ember 1-es típusú diabétesszel él. Ezek közül a leggyakoribb az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegség, aminek eredményeképpen a pajzsmirigy túl- vagy alulműködik.”

Ez azt jelenti, hogy a T1D-szel élő embernek, ha sikerül megfelelő kontroll alatt tartania a vércukrát, semmivel sincs több vagy kevesebb esélye elkapni egy megfázást vagy az influenzát, mint egy nem diabéteszesnek. (Kiemelés dr. Körner Annától)

A 2020-as koronavírushoz hasonló vírusos fertőzések esetében a problémát a diabétesszel élőknél az jelenti az Amerikai Diabétesz Társaság szerint, hogy nagyobb eséllyel alakul ki komplikáció, vagy lesz halálos kimenetelű a betegség, ha elkapja valaki.

  • Hogy ez érthetőbb legyen, Jackson megjegyzi, hogy amikor a hatóságok a diabéteszeseket mint nagyobb kockázatnak kitett csoportot emlegetik, „az idősebb, 2-es típusú betegeket értik rajtuk, akiknek gyakran többféle szövődményük is van, nem a tipikus egyes diabosokat.” (Kiemelés dr. Körner Annától)
  • “Akik nem kezelik jól a diabéteszüket, általában véve könnyebben kapnak el fertőzéseket és komplikáltabb a betegségek lefolyása – de ehhez a vércukornak hosszú ideig jó magasnak kell lennie” – teszi hozzá. (Kiemelés dr. Körner Annától)

4. A sima náthának NEM a meggyengült immunrendszer az oka

Hogy tisztán lássunk, a T1D-hez hasonló autoimmun betegségek nem teszik fogékonyabbá az embert a hétköznapi megfázásra, mondja Jackson. Csupán annyit jelentenek, hogy amennyiben és amikor beteg lesz az ember, a dolgok elfajulhatnak és fennáll a DKA (diabéteszes ketoacidózis) kialakulásának veszélye. Ilyenkor különösen vigyázni kell magunkra betegség esetére kidolgozott kezelési terv alkalmazásával, melynek célja, hogy a vércukor ilyenkor is elfogadható határértékek között maradjon. (Kiemelés dr. Körner Annától)

5. Az allergia szintén az “immunrendszer hibájának” számít

Aki járt valaha allergiára specializálódott orvosnál, észrevehette, hogy az allergiológiai szakrendelés általában az immunológiai részleggel egy helyen van – bizony, ez a kettő kéz a kézben jár.

“Valamilyen okból kifolyólag az allergiások esetében az immunrendszer túl erős válaszreakciót ad egy allergénre, amit figyelmen kívül kellene hagynia. Az allergén lehet egy bizonyos élelmiszer, valamilyen pollen vagy állati szőr. Például, aki allergiás egy bizonyos pollenre, annak folyik az orra, könnyezik a szeme, tüsszög, stb.” – fejti ki Dr. Jackson a DiabetesMine-nak.

Akinek van már egy autoimmun betegsége, annál nagyobb eséllyel alakul ki egy második is. A T1D esetében ez gyakran pajzsmirigyprobléma (….)

6. Az autoimmun betegségek elsősorban a nőket érintik

A nőknél sajnos sokkal gyakrabban alakulnak ki autoimmun betegségek, mint a férfiaknál – ez a tény évtizedek óta zavarba ejti a kutatókat. Újabb bizonyítékok arra utalnak, hogy ennek egy kulcsfontosságú “molekuláris kapcsolóhoz”, a VGLL3-hoz lehet köze, amit több esetben tudtak beazonosítani női bőrsejtekben, mint férfiakéban.

Egy másik tudományos ELMÉLET (Elmélet és nem bizonyított TÉNY! Kiegészítés dr. Körner Annától) azt feltételezi, hogy a tesztoszteron a férfiak szervezetében megvédi őket az autoimmun betegségektől

Ha már kialakult a betegség, a diagnózis után nem tapasztalható különbség a betegség súlyosságában vagy lefolyásában, de jó tudni, hogy összességében a nők immunrendszere hajlamosabb “összezavarodni”.

7. Az immunrendszer felturbózásának első számú eszköze a stressz csökkentése

“Rengeteg bizonyíték van rá, hogy a stressz – és a stresszhelyzetben a szervezet által kiválasztott anyagok – negatívan befolyásolják az egészség megőrzésének képességét” – mondja Dr. Carl J. Charnetski neurofiziológus pennsylvaniai Wilkes University-ről. “Több tucat, több száz tanulmány foglalkozik azzal, hogy hogyan befolyásolja a stressz a szervezet képességét a fertőzések kezelésére.” Ez épp úgy igaz a diabétesszel élőkre, mint az átlagemberekre.

A mai modern korban “a koronavírus, a tőzsde, és a megszokott életvitel felborulása miatti aggodalom hozzájárul a stressz-szintünk növekedéséhez, de tudjuk, hogy a stressz hajlamosabbá tehet a légzőszervi megbetegedésekre” – írja Tara Parker-Pope a New York Times-ban. A stressz csökkentésében segítségünkre lehet a testmozgás, a meditáció, a légzésszabályozás, vagy ha felkeresünk egy terapeutát.

Az immunrendszerünk működését a következőkkel is segíthetjük:

  • nem dohányzunk
  • kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást
  • javítunk az alvási szokásainkon
  • kiegyensúlyozottan étkezünk, egészséges ételeket fogyasztunk
  • elegendő D-vitamint viszünk a szervezetünkbe

8. Vitatott a C-vitamin szerepe

A C-vitamin sokféle szempontból bizonyítottan jó hatással van az egészségre. De hogy serkentené az immunrendszer működését is, sok orvosszakértő szerint valószínűleg mítosz/legenda.

Egy kutatás azt mutatta, hogy a C-vitamin szedése sok esetben segíthet lecsökkenteni a megfázás időtartamát – átlagosan úgy egy nappal –, de a vitaminpótlás nem segített a megfázás megelőzésében.

Ugyanakkor arra sincs bizonyíték, hogy a C-vitamin szedése segít elkerülni a COVID-19-hez hasonló influenzavírusos fertőzéseket, állítja Dr. William Schaffner, a megelőző medicina és fertőző betegségek professzora a Vanderbilt University-ről, aki a New York Times szülőknek szóló rovatában írt erről. “Ha lenne is bármilyen előnye ebből a szempontból a vitamin szedésének, az meglehetősen csekély” – mondta.

Ha valaki mégis a C-vitamin szedése mellett dönt, abban bízva, hogy így jobban ellenáll majd a szervezete a betegségeknek, nem kell túl nagy adagokban gondolkodnia. „Úgy 200 mg naponta tűnik az általánosan elfogadott mennyiségnek, és ennyi C-vitaminhoz már azáltal hozzájuthatunk, ha legalább hat adag gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztunk naponta” – mondja Dr. William Sears, aki a Harvard Orvosi Karának Gyermekkórházában dolgozik Bostonban. “Aki külön szedne C-vitamint, legjobb, ha elosztja az adagokat a nap folyamán, ahelyett, hogy egy nagyobb dózist venne be, utóbbi nagyja ugyanis valószínűleg egyszerűen kiválasztódna a vizeletbe”, teszi hozzá Sears.

9. Az immunrendszert lehet edzeni

A kutatók közel két évtizede dolgoznak ezen a kérdésen, leginkább a rákkutatás terén, természetesen abban bízva, hogy az immunrendszer reakcióit megváltoztatva betegségek gyógyítására válhatunk képessé.

A témában Hollandiában nemrégiben tartott világszintű csúcstalálkozón szakértők arról számoltak be, hogy bár a megközelítés még mindig gyerekcipőben jár, de „a kutatások folytatása a jövőben új, személyre szabható terápiás lehetőségeket kínál majd”.

A bejegyzésünk a www.healthline.com – majdnem teljes – Amy Tenderich: What to Know About Your Immune System with Diabetes cikkének a fordítása. A cikk tartalmát szakmailag ellenőrizte, a lényeges elemeket kiemelte, pontosította: Dr. Körner Anna. Fordította: Szakács-Fehérváry Orsolya

Dr. Körner Anna megjegyzései

A cikk tartalmát szakmailag ellenőrizte Dr. Körner Anna és az alábbi lényeges tényeket szeretné hangsúlyozni az 1-es típusú diabéteszesek számára.

  • Nincs rá bizonyíték, hogy a T1D-szel élő emberek nagyobb eséllyel kapnák el a COVID-19-et.
  • Több, az 1-es típusú diabétesz területén jártas orvos megerősítette, hogy az 1-es típusú cukorbetegek nincsenek nagyobb veszélyben másoknál a COVID-19 kapcsán.
  • Szakértők szerint, ha T1D-szel élő személy fertőződik meg az új koronavírussal, nem feltételül alakulnak ki nála súlyosabb komplikációk a betegség kapcsán. Azok számára jelent nagyobb kockázatot a betegség, akik másik krónikus betegségben is szenvednek (például nem működik megfelelően az immunrendszerük, szívbetegségük vagy veseelégtelenségük van).
  • Azt is fontos tudni, hogy az általános teendők (pl. gyakori vércukormérés, ketonmérés, stb.) bármilyen más betegség esetén is érvényesek és nem COVID-19 specifikusak!

További információ a járványról

Támogasd a munkánk!

Csatlakozz közösségünkhöz önkéntesként, ha teheted, adománnyal segítsd alapítványunkat, vagy cégeddel vegyél részt egy-egy projektünk megvalósulásában! Nézd meg, mennyi mindent tudunk megvalósítani a támogatásoddal!

Támogatom

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Iratkozz fel hírlevelünkre!
Amire számíthatsz: havi rendszerességgel hírek a legújabb diab eszközökről, szakmai cikkek, információk és beszámolók a Szurikáta-programokról, diétás receptek pontos szénhidrátokkal.
Amire számíthatsz: havi rendszerességgel hírek a legújabb diab eszközökről, szakmai cikkek, információk és beszámolók a Szurikáta-programokról, diétás receptek pontos szénhidrátokkal.
Iratkozz fel hírlevelünkre!