1 éves koromban derült fény arra, hogy 1-es típusú diabéteszem van. Addig a kipirosodott arcomra, az állandó szomjúságomra és a kiütéses popsimra a háziorvos babakenőcsökben látta a megoldást. Kedvtelenség jellemzett, ekkor már egyáltalán nem voltam mosolygós, vidám kisbaba… szüleim elvittek kivizsgálásra, és itt közölték, mi a megmásíthatatlan helyzet, gyermekkori cukorbetegségem van.
Azóta élek ebben az életformában, teljes boldogságban, mindenfele hátránytól mentesen. Sokáig szúrni kellett az inzulint, amit mindig anya végzett el, mert én nem mertem magamnak beadni pennel az inzulint. Majd 7 éves koromban figyeltünk fel egy hír hallatán a csodára, amit inzulinpumpának neveznek. Azonnal elkezdtünk utánajárni a dolognak, és pár hónap múlva megkaptam Norbit.
Norbinak hívják, igen, mivel minden nap velem van, és megkönnyíti az életem, így ő az a társam, akire mindig számíthatok, így megilleti, hogy a néven szólítsam. Immáron 12 éve élek vele boldog kapcsolatban.
2015. nyara
Tóth Vanessza
Támogasd a munkánk!
Csatlakozz közösségünkhöz önkéntesként, ha teheted, adománnyal segítsd alapítványunkat, vagy cégeddel vegyél részt egy-egy projektünk megvalósulásában! Nézd meg, mennyi mindent tudunk megvalósítani a támogatásoddal!