A folyamatos cukormérő szenzorok és inzulinadagoló pumpák előnyeiről és helyes használatukról tartott edukációs napot a Szurikáta Alapítvány, bemutatva az új Guardian szenzort és a Minimed 780G inzulinpumpát. Az előadások elérhetők a Szurikáta Alapítvány új weboldalán.

Február 6-án óriási érdeklődés mellett tartottuk meg a Szurikáta szenzor és pumpa edukációs napunkat az online térben. Végül hat híján ötszáz család regisztrált az eseményre, közülük kétszázötven-kétszázhatvanan reggel velünk és előadóinkkal ébredtek. Délután sajnos technikai problémák nehezítették az online közvetítést, azonban az előadásokat közzé tettük a Szurikáta Alapítvány Facebook-oldalán, amelyekből most egy-egy témát, izgalmas kérdésfelvetést kiemelve adunk ízelítőt.

A pumpa nem való mindenkinek

A diabéteszkezelés módját minden egyes esetben az eredményesség dönti el. A cél az, hogy a páciensnek javuljon az anyagcsere-egyensúlya, ezáltal kisebb legyen az esélye a szövődmények kialakulására. Fontos szempont a kényelem is, hiszen a pumpával rugalmasabban lehet alakítani a mindennapokat, ezáltal javul az életminőség, ugyanakkor nem mindenki vállalja, hogy egy technikai eszközt magán viselve láthatóvá váljon a diabétesze. Az edukációs napon felvett videóban Dr. Tóth-Heyn Péter történeteket oszt meg a praxisából, amelyek rávilágítanak, ki miért választotta ezt vagy azt a kezelési formát, akár a jobb HbA1c eredményekért, akár a jobb életminőségért. Állítása szerint azonban nem a „pen vagy pumpa” a legfontosabb kérdés, hanem hogy visel-e szenzort a diabéteszes, mert a kimutatások azt bizonyítják, hogy a folyamatos monitorozás javítja leginkább a kezelés hatékonyságát.

Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna, aki maga is inzulinpumpa-használó, előadásában röviden bemutatja az eszköz működését: hogy néz ki és hogyan adagolja kétféleképpen a gyorshatású inzulint – a bázist, azaz az alapinzulinszükségletet a kezelőorvos által előre beprogramozott módon, míg az étkezésekhez manuálisan kell adni a bólus inzulint. Olyan rejtélyes fogalmakat is tisztáz a videóban, mint a kéthullámú vagy szögletes bólus, amelyek segítségével könnyebben lekövethető a szénhidrátok eltérő felszívódása, illetve beszél a bólus varázsló funkcióról, amelynek segítségével a gép maga kalkulálja ki az étkezési inzulint a beírt szénhidráttartalomból és az aktuális cukorértékből. Felhívja a figyelmet a pumpakezelés során felmerülő hiperglikémia lehetséges megoldásaira, és szót ejt a ketoacidózis kialakulásának tüneteiről és ellenőrzéséről. Előadása mellett megtekinthető egy beszélgetés is vele a Szurikáta oldalán arról, hogyan változott az ő 38 éves diabétesztörténete alatt a cukorbetegség kezelése.

Februárban bemutatkozott egy másik újdonság is a piacon, a 77Elektronika Kft. legújabb fejlesztése, a Keto Cont, mely lehetővé teszi, hogy magas vércukor esetén a vércukorméréssel hasonló módon tudjuk megállapítani a ketontestek jelenlétét a szervezetben. A készülék lila színe utal a vizeletcsíkos meghatározás színére, de az új eszközzel könnyebb a mintavétel, és pontos, számszerű adatot kapunk. Az eszköz költséges, de ahogy Szécsényi János fejlesztő a videóban elmondja, hamarosan tb-re is felírható lesz.

Megváltás a szenzor

Mind a penes, mind a pumpás gyermekdiabétesz-kezelésben hatalmas előrelépés, hogy tavaly óta a 18 év alatti cukorbetegek számára térítésmentesen elérhető a folyamatos glükózmonitorozás, azaz a szenzor, ami rengeteg fájdalmas vércukorméréstől megkíméli a gyerekeket. Dr. Benn Orsolya előadásában a szenzor működési elvéről, fajtáiról, a vércukor és a szöveti cukor alakulásának összefüggéseiről beszél, kiemelve a helyes kalibrálás jelentőségét. A trendnyilak értelmezése, a riasztások megfelelő beállítása és a távkövetés mind olyan fontos témák, amelyek érintik a tágabb környezetet is, a gyermekek óvodai és iskolai életét. Végül választ ad a legtöbbször elhangzó kérdésekre is, hogy ki, mikor és hogyan juthat szenzorhoz.

Körner doktornő haladóknak szóló előadását azért ajánljuk mindenkinek, mert folyamatosan visszautal a régebbi kezelési módok időszerűtlenségére, legyen szó a hipoglikémia túlkezeléséről, vagy a zsír- és fehérjefogyasztás figyelmen kívül hagyásáról. A videóban szóba kerül, mi kell a sikeres pumpakezeléshez, miért fontos a kanül beszúrási helyét váltogatni és megfelelően fertőtleníteni, valamint arról, mik a leggyakoribb hibák (későn beadott étkezési inzulin, ami gyors vércukoremelkedést okoz, illetve a hiperglikémia túlreagálása, a bólushalmozás). A folyamatos cukormonitorozásnak köszönhetően egy új vizsgálati érték is bevezetésre került, ez a time in range, ami azt mutatja, mennyi időt tölt a diabéteszes a normál (3,9 és 10 mmol/l közötti) tartományban, ami a HbA1c vizsgálatnak egy nagyon fontos kiegészítője, hangsúlyozza Körner doktornő.

Egy újabb lépés a mesterséges hasnyálirigy felé

A nemsokára forgalomba kerülő új, automatikus korrekcióra képes Minimed 780G inzulinpumpát és a hozzá tartozó Gardian Connect szenzort Dr. Luczay Andrea mutatja be. A hét év felett és legalább nyolc egység napi inzulinszükséglettel igényelhető pumpát azok a fiatalkorú gyerekek kaphatják meg, akik penről váltanak vagy már négy éve használják a 640G pumpájukat. Javaslata szerint akkor érdemes igényelni, ha valaki már legalább fél éve aktív szenzorhasználó. Dr. Kocsis Győző, a Magyar Diabetes Társaság Inzulinpumpa munkacsoport elnöke a már meglévő tapasztalatokat ismerteti előadásában. Azt javasolja, hogy a 48 órás aktiválási időt, amikor a készülék adatokat gyűjt a páciens inzulinérzékenységéről és vércukoralakulásairól, érdemes differenciáltan meghatározni, akár duplázni is az időt, mielőtt a Smart Guardot bekapcsoljuk. Valamint arra is kitér, hogyha valakinek megbízható a hipóérzete, hagyhatja alacsonyan is az alapbeállítást. A beszélgetések között megtekinthetjük az első felnőtt felhasználó beszámolóját is: Demeter Zoltán kiemeli, hogy mivel sok mindent az új pumpájára tud bízni, időt nyert a Minimed 780G-nek köszönhetően, ráadásul az éjszakai vércukoralakulása kiegyensúlyozottabb lett, és jobb lett a HbA1c eredménye.

Segíteni a sorstársaknak

A Szurikáta edukációs napon Dr. Tóth-Heyn Péter többek között beszélgetett két olyan családdal, aki a pumpa- és szenzorhasználat mellett döntött, és a gyermekek tánc és zenetevékenységében is nagy könnyebbséget jelent a használata. A szenzor legnagyobb előnyét abban látják, hogy rámutatott bizonyos ételtípusok felszívódására, a gyerekek anyagcseréjére tett valós hatására. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter pedig egy újabb országos kezdeményezésre hívja fel a figyelmet: megszólították az összes gyerekdiabétesz-centrum vezetőjét, hogy legyenek nyitottak a civil szolgálatra, és a tapasztalt szülők bemehessenek a kórházba a frissen diagnosztizált gyermekek családjához. A Szurikáta Alapítvány várja a „Nem vagytok egyedül” programra azon szülők jelentkezését, akik érzik magukban az erőt, hogy ebben a kezdeményezésben részt vállaljanak.

Tóbiás Lilla cikke a Diabetes 2021/1. lapszámában jelent meg.

Fotók: Nagy Lajosné Kata