A Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért kezdeményezésére a budapesti Bókay János utcában Kolodko Mihály szobrászművész Szurikáta című alkotására bukkanhatnak az arra sétálók. A diabétesz korai felismerésére és az inzulin felfedezésnek századik évfordulójára is felhívva így figyelmünket.

A Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért kezdeményezésére a fővárosi nyolcadik kerületben, az I-es Számú Gyermekgyógyászat Klinika Bókay János utca 53. szám előtti kerítésén szeptembertől Kolodko Mihály szobrászművész – jótékony adományaként – Szurikáta című alkotása örvendezteti meg az alig néhány centiméteres szobrot felfedező arra járókat. Elsősorban gyermekeknek szánják, meglepetésként: ők találják meg, ők csodálkozzanak rá, ők örüljenek az apró műalkotásnak, ők hívják fel rá szüleik figyelmét is.

Miért éppen szurikáta?

Az alapítvány szurikáta név-, illetve kabalaállattá választása és immár az azt ábrázoló szobor arra utal, hogy az 1-es típusú diabétesz kizárólag az azonnali és élethosszig tartó inzulininjekcióval – a kicsik szóhasználatában szurival – kezelhető, tartható egyensúlyban. És e kedves, szerethető kisemlős állat igyekszik segíteni az érintett gyermekeket diabéteszük elfogadásában, hiszen felismerhetik benne saját magukat, pozitív tulajdonságaikkal – azzal például, hogy egymásra figyelő, egymásról gondolkodó, egymásért felelősséget vállaló, a rájuk leselkedő veszélyre egymást figyelmeztető közösségben élnek – akár azonosulhatnak is.

A Bókay utcai szurikáta hátára egy hátizsákot is készített az alkotó. Jelezve, hogy a diabéteszes gyermek nem indul el sehova a táskája nélkül, mert mindig a keze ügyében kell lennie az inzulin beadásához és a vércukor méréséhez szükséges eszközöknek, valamint gyümölcslének, szőlőcukornak, vagyis gyorsan feszívódó szénhidrátnak, arra az esetre, ha a vércukorszintje alacsony lenne.

Fotó: Maronics Anna

Miért éppen ott?

A Bókay János utca 53. szám, ahova a Kolodko-szobrot, a nyolcadik kerületi önkormányzat támogató jóváhagyásával, kihelyezik, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika diabétesz kórházi osztályának és szakrendelésének, valamint az alapítvány irodájának közelségében van. Így a klinikára vagy az alapítványhoz érkező gyermekek könnyen rábukkanhatnak – az éppen a szemmagasságukban rájuk tekintő – kedves szoborra, de a kihelyezők nem titkoltan arra is számítanak, hogy az arra sétálók, közlekedők közül is egyre többen fedezik fel a kerítés üregéből, jellegzetes pózban figyelő szurikáta figurát, és lefényképezve azt, másokhoz is lejuttatják hírét.

Tehát a kis szobor üzenete mindenkihez szól, és a kerítés repedéséből előbújva jelképezi, hogy bárhol felbukkanhat – ahogyan a szurikáták élőhelyeiken és Kolodko Mihály művész gerillaszobrai szintén. Az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekekben megerősítve, hogy ők sem mások, ők sem különböznek kortársaiktól; és a nem-cukorbeteg erre haladó emberek hasonló felismerést tehetnek, miközben a szobor arra is ráirányíthatja figyelmüket: az 1-es típusú diabéteszes gyermekek a környezetünkben vannak, velünk élnek, és sajnos bármelyik gyermek és család válhat a diabétesz érintettjévé.

Korai felismerés kampányunkról itt olvashatsz >>>

A kis Szurikáta a Várkert Bazárban is kereste a helyét… Fotó: Kolodko Mihály

Miért éppen most?

Az inzulin felfedezésének századik évfordulóját ünnepeljük az idei esztendőben. A hasnyálmirigy azon hormonját sikerült ekkor előállítani, amely a vérből a cukor sejtekbe juttatásáért felel, és amelynek hiányában kialakul a diabétesz.

Frederick Banting orvos és tudóstársai felfedezése és az inzulinkezelés lehetősége a biztos haláltól mentette meg a diabétesszel diagnosztizáltakat, akik döntően gyermekek voltak. A kanadai Banting és a skót Macleod 1923-ban orvosi és élettani Nobel-díjat kaptak az orvoslásban mérföldkőnek számító munkájukért.

A szobor állításának időzítése – mivel a centenáriumon több szó esik a kiváló tudósok felfedezéséről, az inzulin milliók életét megmentő jelentőségéről – a figyelem középpontjába állíthatja az 1-es típusú diabétesz korai felismerésének fontosságát is. Így az információk a korai tünetekről, azonnali teendőkről minél több szülőhöz, fiatalhoz, pedagógushoz eljuthatnak.

Az 1-es típusú diabétesz korai tünetei, amelyekre szülőknek, pedagógusoknak, minden felnőttnek, azaz mindannyiunknak oda kell figyelnünk: sokat kezd inni – sokat és sokszor pisil; a már szobatiszta gyermek ismét bepisil; fáradékonnyá, gyengévé válik és nagyon jó étvágya ellenére fogy. E figyelmeztető jelek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Kolodko Szurikáta szobra megtalálja a helyét a Bókay János utcában. Fotó: Maronics Anna

További információk

Az 1-es ≠ a 2-essel. Azaz mi a különbség a kétféle diabétesz között?

Hasonlóan fontos ráirányítani a figyelmet arra, hogy az 1-es típusú diabétesz nem azonos a 2-es típusú cukorbetegséggel. Ez utóbbi a mindenki által jól ismert felnőttkori cukorbetegség, melynek a mozgásszegény életmód, a túlzott szénhidrátbevitel és megnövekedett testtömeg a kockázati tényezői.

A 1-es típusú, más néven gyermekkori diabétesz kialakulásának hátterében teljes más kórfolyamat áll. Ez egy autoimmun betegség, azaz a szervezet védekező rendszere hibás működésének következménye: az immunrendszer nem sajátjaként, hanem idegen sejtként (mintha például káros anyag vagy kórokozó lenne) értékeli a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit és elpusztítja azokat.

E pusztítás következtében 1-1,5 év alatt megszűnik a szervezetben az inzulintermelés, és kialakul a 1-es típusú diabétesz. Tehát ez a fajta cukorbetegség független az életmódtól, a testsúlytól, az étkezési szokásoktól, bárkinél, bármely életkorban kialakulhat, de döntően kiskamasz- és kamaszkorban tipikus a felbukkanása. A gyerekek állapota a korai tünetek megjelenése után nagyon gyorsan, napról napra látványosan romlik, a bölcsődés és óvodáskorúak 1-2 hét, a nagyobbak pár hét alatt súlyos, életveszélyes állapotba kerülhetnek. Ezért fontos tudni, hogy a gyermekek cukorbetegsége nem várhat másnapig, azonnal orvoshoz kell fordulni az 1-es típusú diabétesz gyanújával.

Tudj meg többet az 1-es típusú vagy gyermekkori cukorbetegség kialakulásáról! >>>

Az alapítványról – korai felismerés, közösségépítés, klinikai háttér

2014-ben azzal a szándékkal jött létre a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért, hogy támogassa az 1-es típusú diabéteszes gyermekeket és családjukat, és szükséges ismeretekkel lássa el az érintett gyermekeket fogadó nevelő- és oktatási intézményekben dolgozókat. Missziójukhoz tartozik a betegség korai felismeréséhez szükséges információk megismertetése és az 1-es típusú diabétesszel kapcsolatos ismeretek eljuttatása minél szélesebben körbe. Ennek részeként szeptemberben minden gyermek háziorvosi rendelőbe eljuttatják informatív plakátjaikat a korai felismerést támogató tudnivalókkal.

Az alapítvány munkájának szakmai garanciája, hogy kezdettől fogva szorosan együttműködik a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika diabétesz kórházi osztályának és szakrendelésének kollégáival. Pedagógusképzéseket (Diabétesz Tanoda) szerveznek, illetve tankönyvet is megjelentettek Diabéteszes gyermek az óvodában, iskolában címmel, melyben a gyermekintézményekben dolgozók számára gyűjtötték össze az 1-es típusú diabétesszel kapcsolatos ismereteket, valamint gyermekfoglalkozásaik ellátogatnak óvodákba, iskolákba, hogy a gyermekközösségek számára – életkorukhoz illeszkedően kommunikálva – érthetővé tegyék kistársuk betegségét, és így is könnyebbé tegyék elfogadásukat, beilleszkedésüket.

Még több információ a Szurikáta Alapítványról >>>

Fotó: Kocsisné Gál Csilla

Az alkotóról – egy szelíd gerillaszobrász

Kolodko Mihály (Mihajlo Kolodko) – aki kárpátaljainak vallja magát – művészetében azt képviseli, hogy az igazi alkotások nem hatalmi szóra születnek, hanem az alkotó és közönsége közös érdeklődése nyomán, hidat építve közöttük. A jellemzően a legváratlanabb helyeken, köztereken felbukkanó apró szobrai valóban hamar népszerűvé váltak, mindenfajta reklám vagy marketingfogás nélkül, hiszen azokat nézői maguk fedezték fel, és ma már jelentős rajongó táborrá is duzzadt a gerillaszobrok követőinek száma.

És éppen ehhez az alkotói attitűdhöz híven, Kolodko Mihály szurikáta szobrát minden ellenszolgáltatás nélkül bocsátja az alapítvány rendelkezésére. Elsősorban a gyermekek támogatására, hogy a kis szurikáta a kerítésen figyelve jobb kedvre derítse őket, és üzenetét minél több járókelő megismerhesse.

Kolodko különösen ügyel arra, hogy szobrai a természeti és az épített környezethez harmonikusan illeszkedjenek. Ennek megfelelően a Bókay János utcai szurikáta szobrának is, amely a nyolcadik kerületben az első köztéri alkotása, a kerítés lábazatát fedő mészkőben keresett egy természetesen úton kialakult üreget, ebből bukkan elő a kis figura.