Ha már unod a banánt… Pláne úgy, hogy nincs is otthon… ellenben a szééép ráncos, pulton felejtett almával.

Hiába próbáltam jól kommunikálni, hallani sem akartak arról, hogy bármilyen formában is megegyék a cseppet sem zabálnivaló kinézetű gyümölcsöt. Amúgy szerintük ez csak és kizárólag az én hibám, hisz én hagytam magukra őket, és egyébként is milyen anya az ilyen, még jó, hogy nem Őket felejtettem itthon…

Persze, megértem. Bár a feltételezés is sértő, mert ritkán aszalok gyereket a pulton, de önmagam és mások hibáztatása helyett úgy döntöttem, hogy csakazértis megeszik.

Hozzávalók (3 fő részére)

• 3 db alma
• 2 db tojás
• kb 60 g zabpehelyliszt (amennyit felvesz)
• 1 csipet só
• 1 teáskanál negyedannyi édesítő (ízlés és savanyúalma szerint változtatható a mennyiség)
• 1 kiskanál fahéj
• 1 ek vaj

Elkészítés

Almát megpucoljuk, lereszeljük, kinyomkodjuk. Beletesszük egy tálba, hozzáadjuk a tojást és a zabpehelylisztet. Ha csak zabpelyhünk van otthon, akkor elővesszük az aprítót, és jó lesz az úgy rusztikusan őrölve is. Hozzáadjuk a csipet sót, a fahéjat és az édesítőt. Összekeverjünk, és ha kell adunk még hozzá annyi zabpehelylisztet, hogy egy sűrű masszát kapjunk.

Serpenyőben a vajat felolvasztjuk, kanállal kis halmokat pakolunk a cuccból bele, és lelapítjuk. Ne legyen túl forró a serpenyő, mert hamar megég! (Én szóltam.) Pár perc alatt megsütjük mindkét oldalát, majd diadalittasan végignézzük, ahogy ölik egymást az utolsó darabért, amiről fogalmuk sincs, hogy abból az almából készült, amit Ők amúgy soha, semmilyen körülmények között, biztos, hogy nem fognak megenni.

Ch teljes mennyiségben: 65 g

Ch 1 db-ban: 6,5 g