A gyermekkori hasmenés hátterében leggyakrabban fertőzéses eredet húzódik meg, amit sajnos a családtagok is sok esetben megtapasztalnak, hiszen a betegség tünetei pár napon belül megjelenhetnek az egy háztartásban élők körében.

Ugyanakkor sokszor találkozunk téves gyógyszeres kezeléssel, ami a betegség lassúbb lezajlását eredményezheti. Éppen ezért célszerű végiggondolni, hogy mi is történik a szervezetben egy ilyen fertőzés során, és mik azok a teendők, melyek kivédhetik az állapotrosszabbodást, illetve enyhítenek a panaszokon és elősegítik a gyógyulást.

A leggyakoribb tünetek

Hasmenés, puffadás, görcsös hasi fájdalom, melyhez akár, de nem feltétlenül hányinger, hányás, láz, étvágytalanság, fejfájás, rossz közérzet társulhat. Bizonyos kórokozók véres, nyálkás, gennyes székletürítést okoznak. A betegség általában 1 hétnél nem tart tovább, enyhébb fertőzések nagyobb gyermekeknél 2-3 nap alatt lecsengenek. Nem ritka főként kisgyermekkorban, hogy a betegség két hullámban zajlik, vagyis kb. 24-36 óra tünetmentességet követően enyhébb, és rövidebb ideig tartó formában ismét jelentkezhetnek a tünetek, majd azok teljes megszűnése ezután várható.

Kiváltó okok

Szájon át (és egy-egy kórokozó esetén cseppfertőzés következtében) bekerülnek a kórokozók a szervezetbe és a bélnyálkahártyán okozott gyulladás illetve méreganyagaik (toxinjaik) révén váltják ki a tüneteket.

A lehetséges otthoni kezelés

Ennél a betegségcsoportnál a leglényegesebb és sokszor a legnehezebb feladat diabétesz esetén a szervezet folyadék- és sóháztartás egyensúlyának a fenntartása, visszaállítása és a megfelelő szénhidrátbevitel biztosítása. Azért nem könnyű sok esetben ezt megtenni, mert a folyadék- és sóvesztés nem csak a bélcsatornán keresztül következik be, hanem a gyakran meglévő, akár ismétlődő hányások, valamint az esetleges láz tovább súlyosbítják a helyzetet. Ráadásul az általános tünetként meglévő hasfájás, hasi diszkomfort-érzés, étvágytalanság, rossz közérzet sem abba az irányba hat, hogy könnyen lehessen itatni, etetni a gyermeket.

  1. Folyadék-, sópótlás

Amennyiben a hasmenés dominál, akkor viszonylag egyszerűbb a helyzet, mert szájon át a megemelt folyadék- és sóbevitellel pótolni lehet az elvesztett mennyiségeket. Diabéteszes és nem diabéteszes betegeknek is kiemelkedően fontos a folyadék- és sópótlás mellett szénhidrátpótlás is, könnyen emészthető, egyszerű cukrok formájában.

Erre a legalkalmasabbak az ún. szájon át adható rehidráló oldatok. Ezekben az oldatokban nemzetközileg elfogadott mennyiségben vannak oldott sók és szőlőcukor (Na, K, Cl, glukóz), melyek a legoptimálisabban képesek a szervezet veszteségeinek „feltöltésére”. Vannak patikában összeállított készítmények (Sal. ad rehidrationem pro parvulo FoNo), melyet egy liter vízben kell feloldani, és vannak gyári kiszerelésű készítmények is (Normolyt, Sodioral, Humana Elektrolyt). Utóbbiak jó, ha részesei az otthoni házi patikánknak.

Amennyiben nincs otthon ilyen készítményünk és a patikai beszerzés is akadályozott valamilyen okból, akkor saját magunk is készíthetünk rehidráló oldatot: 1 liter vízben feloldunk 6 tabletta szőlőcukrot (vagy 3 evőkanál kristálycukrot), ¾ kávéskanál konyhasót, ½ kávéskanál szódabikarbónát, és a káliumpótlás végett tegyünk hozzá 1 csésze narancslevet, vagy két leturmixolt banánt. Ennek szénhidráttartalmát mi magunk is ki tudjuk számítani, a gyári készítményeken pedig szerepel (pl. Normolyt: 4,g cukor/tasak, 100 ml kész Humana Elektrolyt oldat: 1,9 g szénhidrát; ebből glükóz: 1,6 g maltodextrin: 0,3 g;).

Amit tudni kell ezekről a készítményekről, hogy sajnos nem jó ízűek, tehát bármilyen praktika bevethető (további ízesítés, jutalom stb.), csak igya a gyermek, ha sok folyadékot veszít. Érdemes hidegen, kortyokban kínálni, mert a hideg oldat pedig jótékony hatással van a hányingerre is és így nem terheli meg a gyomrot sem.

A szervezet folyadékellátottságának megítélésének legegyszerűbb módja, ha a szülők figyelik a gyermek vizeletének mennyiségét és tesztcsíkkal meghatározzák annak acetontartalmát. Ha jó a szervezet folyadékellátottsága, akkor közel annyi vizeletnek kell lennie, mint egészséges állapotban és a vizelet nem tartalmaz acetont.

2. Szénhidrátok pótlása

A felgyorsult bélműködés és a bélnyálkahártya gyulladás miatt a szénhidrátok nem tudnak kellőképpen felszívódni  – még ha tud is enni a gyermek- ezért a vércukorszintje alacsonyabb lehet, behipózhat. A láz és a hányás miatt kialakuló ketoacidózis veszély által viszont emelkedhet a vércukorszint. Ezért 1-2 óránként mindenképpen vércukormérés javasolt!

3. Lázcsillapítás

Természetesen láz esetén lázcsillapításra is szükség van, mert a láz fokozza a rossz közérzetet és növeli a folyadékveszteséget. Logikus, hogy hasmenés esetén a szájon át adható (tabletta, szirup, csepp) lázcsillapítók adása jön szóba, mert a kúpok felszívódásának mértéke bizonytalan, ráadásul a beadása székelési ingert és székletürítést válthat ki.

A lázcsillapítás módjairól további fontos információkat itt találsz >>>

4. Széklet

A széklet összeállásának elősegítésére a gyermek kaphat Smecta porból (2×1 tasak) készült oldatot (szintén nem túl jó ízű, ezért ízesítés megengedett, vagy akár banánpépbe, reszelt almába, csoki pudingba is tehető), vagy adható széntabletta (Carbo activatus). A bélben a szén megköti a  kórokozó toxinokat, a fokozott mértékben képződött gázokat. Utóbbinak jótékony hatása lesz a görcsös fájdalmak mérséklésére is. Hasonló hatású a Bolus adstringens tabletta is, illetve a béltartalom mennyiségét csökkentő Hydrasec is.

Kisebb gyermekek esetén, akik nem tudják, vagy nem akarják a tablettát bevenni, meg lehet próbálni összetörni és folyadékba tenni a széntablettát. Különösebben nem rossz ízű, de tény, hogy feketére színezi a folyadékot. Ezt a negatív vizuális élményt is elvehetjük a gyermektől, ha nem átlátszó, csőrös pohárból itatjuk vagy a 2 dl-es szívószálas gyümölcslé dobozában oldjuk fel és szívószállal kínáljuk.

5. Szervezet védekezőképességének fokozása

Fontos a hasmenéses megbetegedések kezelésében, hogy a szervezet természetes védekező készségét fokozzuk. Nagyon jó tapasztalatok vannak az ún. probiotikus készítményekkel. A bennük lévő baktériumtörzsek segítségével visszaállítható a bél normális baktérium flórája, ami elengedhetetlen a természetes védekező készség visszaállításához és a teljes regenerációhoz. Ezek a készítmények is recept nélkül kaphatóak, és jó, ha mindig van otthon belőlük.

6. Étkezés

Hasmenéses betegség során az étrend elsősorban répát, almát, banánt, krumplit (de nem sült krumplit, burgonyaszirmot!), sós pálcikát (ropi), háztartási kekszet, rizst tartalmazzon. A gyomor- bélrendszer tehermentesítése végett inkább többször, kisebb mennyiségeket kapjon a gyermek, és a normál étrendre és mennyiségekre fokozatosan térjen vissza. A fertőzések során átmenetileg károsodhat a tejcukorbontó képesség, ezért tejtermékek fogyasztását érdemes pár napig mellőzni, vagy tejcukormentes diétát tartani. Ha ez nem sikerül, akkor még mindig szerencsésebb, ha elfogad tejet, tejterméket a gyermek, minthogy semmit ne egyen, igyon.

Manapság „nem divat” a koplaltatás, pl. hogy napokig csak vizet, üres pirítóst, főtt krumplit egyen a beteg. Szinte mindent lehet enni, de zsíros, fűszeres, puffasztó ételeket (pl. káposzta, hüvelyesek), szénsavas italokat ne fogyasszon a gyermek, de szerencsére ezt ilyenkor nem is szokták kívánni. Amikor javul az étvágy, akkor szinte bármiből ehet kisebb adagokat, amit szeret és kér a gyermek.

Mikor van szükség székletvizsgálatra?

Ha a széklet vércsíkot tartalmaz, vagy hosszú ideig fennállnak a tünetek, akkor bakteriológiai vizsgálatra székletmintát kell küldeni, mert ki kell zárni, vagy éppenséggel igazolni kell a véres széklet bakteriális fertőzéses eredetét. További teendők (antibiotikum kezelés, családtagok székletmintájának vizsgálata) a bakteriológiai vizsgálat eredményétől függ. A bakteriológiai leletek általában már a betegség tüneteinek lecsengését követően érkeznek meg a kezelőorvoshoz, de az eredmény egyébként sem befolyásolja az intenzív szakban lévő betegség kezelését, a korábban felsorolt teendők megtételére van szükség. Antibiotikum kezelésre semmi esetben nincs szükség a betegség kezdetekor!

Ugyancsak nem adunk a görcsös hasi fájdalmak csillapítására görcsoldókat, mert ugyan ellazítják a bél simaizmát és csökkentik a görcsöket, de a bélmozgás (perisztaltika) lassításával, leállításával magát a fertőzés idejét elnyújtják, hiszen a kórokozók eltávolításának eszköze a gyakori székletürítés. Ha ezt gátoljuk, akkor a  kórokozók tovább lesznek a szervezetben, tovább szaporodnak ott, hosszabb ideig fognak panaszokat okozni. Ugyanilyen megfontolásból tilos adni gyermekkorban az ún. bélmotilitást csökkentő, „hasfogó” gyógyszereket (Reasec, Imodium, Loperamid, Enterobene). Ha mégis fájdalomcsillapításra kényszerülünk, akkor az egyébként is használatos fájdalomcsillapító készítmények illetve a has borogatása javasolt. A végső megoldást azonban a betegség gyógyulása fogja jelenteni.

Mikor van szükség kórházi kezelésre?

Amennyiben a gyermek állapota nem javul, vagyis

  • a hasmenés mellett ismételt hányás is kialakul,
  • a vércukorszint 15 mmol/l feletti,
  • a vizelet aceton erősen pozitív,
  • vagy romlik a gyermek általános állapota (acetonos lehelet, bágyadtság, aluszékonyság, gyakori, mély légvételek),

akkor a gyermek állapotának folyamatos ellenőrzése és megfelelő kezelése csak kórházi körülmények között biztosítható, ezért ilyen esetben a gyermeket haladéktalanul kórházba kell vinni!

A megelőzés lehetőségei

A gyomor-bélrendszeri fertőzések kórokozói meglehetősen fertőzőképesek, nem ritka, hogy a gyermek családtagjai, társai körében gyorsan terjed. Fontos a megfelelő higiénés rendszabályok betartása, a gyakori fertőtlenítős kézmosások a beteg környezetében. Kivédhetik a betegség tovaterjedését a családtagoknak adott probiotikus készítmények a saját védekező készség növelése miatt. Természetesen a gyomor-bélrendszeri fertőzésben szenvedő gyermek akkor se menjen közösségbe, látogatóba, ha ezt az általános állapota, közérzete lehetővé tenné. Erre csak a teljes gyógyulás után kerüljön sor.

A hasmenés egyéb okai

A hasmenés leggyakoribb kiváltó okai között a fertőzések állnak, de más betegségek is okozhatnak még hasmenést, úgy mint ételallergia, ételérzékenység, pl tejcukorallergia, lisztérzékenység (!), tejfehérje-allergia, gyulladásos bélbetegségek is. Elhúzódó esetben, illetve egyéb társuló tünetek esetén további vizsgálatokra van szükség, ennek a megerősítésére illetve kizárására és a szükséges gyógykezelés biztosítására a gyermek egészségének érdekében.

A hasmenés gyógyszeres kezeléséről a Gyógyszerek és diabétesz rovatunkban olvashattok >>>

Gyógyulást és jó cukikat!

2015. február

FIGYELEM! A fenti cikk semmilyen módon nem helyettesíti az Ön gyermekének  gyermekorvosi vizsgálatát, gyermeke diabetológus szakorvosával történő konzultációját!

Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna

Házi gyermekorvos (Solymár), gyermekdiabetológus. A Szurikáta Alapítvány Gyermekbetegségek és élethelyzetek rovatának szerzője, a Szurikáta-rendezvények rendszeres szakmai segítője. Fruzsi lánya és ő maga is 1-es típusú diabéteszes, amelynek történetét itt írta meg.

Támogasd a munkánk!

Csatlakozz közösségünkhöz önkéntesként, ha teheted, adománnyal segítsd alapítványunkat, vagy cégeddel vegyél részt egy-egy projektünk megvalósulásában! Nézd meg, mennyi mindent tudunk megvalósítani a támogatásoddal!

Támogatom

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Iratkozz fel hírlevelünkre!
Amire számíthatsz: havi rendszerességgel hírek a legújabb diab eszközökről, szakmai cikkek, információk és beszámolók a Szurikáta-programokról, diétás receptek pontos szénhidrátokkal.
Amire számíthatsz: havi rendszerességgel hírek a legújabb diab eszközökről, szakmai cikkek, információk és beszámolók a Szurikáta-programokról, diétás receptek pontos szénhidrátokkal.
Iratkozz fel hírlevelünkre!