A hétköznapi életben a fertőzéshez kapcsolódó hányással találkoznak a szülők a leggyakrabban. A panaszokat főleg vírusfertőzés okozza, de bakteriális fertőzés eredménye is lehet. A gyermek hányhat naponta csak 1-2, míg máskor 10-20 alkalommal is. Sajnos előfordul, hogy a gyermekben semmilyen étel illetve folyadék nem marad meg.

A hányást kísérheti hőemelkedés, láz, hasmenés, hasi fájdalom, a torok általában vérbő. A nagyfokú folyadékvesztés, illetve a folyadékfogyasztási képtelenség miatt a gyermek kiszáradhat, szeme aláárkolt, nyelve lepedékes, bágyadt, a csecsemők kutacsa beesett lesz.

Diabétesz esetén, ha a hányások miatt nem tud enni-inni a cukorbeteg, akkor nem tudjuk biztosítani számára a megfelelő szénhidrátbevitelt sem. Mindkét tényező abban az irányban hat, hogy ketoacidózis (DKA) alakuljon ki, amely egy súlyos, akár életveszélyes állapot.

I.  Hányás 1-es típusú diabétesz során

Éppen ezért a kezelés során az alábbi teendők mind nagyon fontosak annak érdekében, hogy a gyermek gyorsan meggyógyuljon és állapota ne súlyosbodjon:

 1. A hányás és a hányinger csökkentése

Diabéteszes gyermek esetén kivételesen a  hányások csillapítására Daedalon(etta) kúp alkalmazását vagy B6 vitamin adását próbálhatjuk meg, annak ellenére, hogy általános szabály, hogy ami „kivaló”, annak kint a helye, tehát a hányás csillapítását akkor javasolt elkezdeni, ha gyomortartalom már nem ürül.

2. Folyadékpótlás

Gyakran, kis mennyiségben (kortyokban) adjunk először csak hideg, szénsavmentes vizet, így kevésbé terheljük meg a gyomrot. Később áttérhetünk a hideg tea, kikevert kóla, vagy gyümölcslé adására is.

3. Szénhidrátpótlás

A vér savasodását előidéző ketontestek (aceton) szintjét úgy tudjuk csökkenteni, ha fokozzuk a szénhidrátbevitelt, elsősorban folyadékok (pl. rostos ivólevek) formájában. Így esély van arra, hogy a ketontestek ne csak a vizelettel távozzanak a szervezetből, hanem bevonódjanak az anyagcsere folyamatokba és elégjenek. A láz miatt és a vesén át történő ketontest (aceton) ürítés elősegítésére mindenképpen bőséges folyadékbevitelre van szükség, ezért a szénhidráttartalmú gyümölcsleveken kívül is igyon bőven vizet, limonádét, teát a gyermek!

4. Vércukorszint és a vizelet ellenőrzése

Vércukormérés 1-2 óránként és a vér vagy a vizelet aceton tartalmának ellenőrzése tesztcsíkkal.

5. Inzulinadás

A kezelőorvossal megbeszélt módon és adagban, mindig egyénileg kell meghatározni!

Alapelv, hogy a betegség (láz, hányás, fertőzés), mint stressz szituáció emeli a vércukorszintet, míg az a tény, hogy a gyermek nem tud táplálkozni és szénhidrátot fogyasztani, az csökkenti a vércukorszintet. A betegség előrehaladtával, ha acetonossá válik a gyermek, mindenképpen a vércukorszint és az inzulinadag emelkedésére számíthatunk.

Éppen ezért alapvető szabály, hogy a (bázis)inzulint nem szabad teljesen kihagyni (sőt, gyakran még emelni is kell!), míg az étkezési inzulint az elfogyasztott szénhidrát függvényben lehet csökkenteni, ha szükséges.

Más és más a teendő pl. egy inzulinpumpával kezelt és egy penes inzulinkezelés alatt álló gyermek esetében, éppen ezért az inzulinadást mindig egyénileg, a kezelőorvossal egyeztetve kell meghatározni!

A hányás gyógyszeres kezeléséről a Gyógyszerek és diabétesz rovatban olvashattok. További információ itt >>>

II. Kórházi kezelés ketoacidózis (DKA) esetén

Az enyhe ketoacidózissal járó hányás (ha a vizeletben csak nyomokban van aceton vagy maximum + és a vércukorszint 12 mmol/l alatt van) és a hányás nem ismétlődik sokszor, a fenti módon általában megoldható.  Ha azonban próbálkozásaink ellenére:

• ismételt hányás is kialakul,
• a vércukorszint 15 mmol/l feletti,
• a vizelet aceton erősen pozitív,
• vagy romlik a gyermek általános állapota (acetonos lehelet, bágyadtság, aluszékonyság, gyakori, mély légvételek),

akkor a gyermek állapotának folyamatos ellenőrzése és megfelelő kezelése csak kórházi körülmények között biztosítható, ezért ilyen esetben a gyermeket haladéktalanul kórházba kell vinni!

III. Hányás friss diabéteszesek esetén

Kisebb gyermek viszonylag friss diabétesze esetén, az első hányásos betegség során is mindenképpen keressük fel a gondozó intézetet!

IV. Ketoacidózis miatti hányás felismerése, kizárása

Fontos továbbá, hogy a ketoacidózis önmagában is okozhat hányingert, hányást, ezért hányó diabéteszes gyermeknél első lépésként rögtön ki kell zárni az egyéb okból (inzulinadagolási és étrendi hiba és tévedés, súlyos fertőzés, sebészeti ok, stb.) kialakuló ketoacidózist a vércukor és a vizelet aceton meghatározásával, hogy időben kórházba tudjuk vinni őt!

2015. január 15.

FIGYELEM! A fenti cikk semmilyen módon nem helyettesíti az Ön gyermekének  gyermekorvosi vizsgálatát, gyermeke diabetológus szakorvosával történő konzultációját!

Az aceton kimutatása vizeletből

• A méréshez be kell szerezni a vizelet aceton tesztcsíkot és egy mintavételi edényt. A tesztcsík patikában kapható. Olyan tesztet érdemes vásárolni, ami a vizeletből csak acetont, vagy csak cukrot és acetont határoz meg. Semmi szükség a 10-12 paramétert meghatározó testcsíkra, mert ennek az ára is jóval magasabb és nem nyújt számunkra extra érdemi információt. A vizelet csíkokra sajnos nincsen tb-támogatás, a csíkokat teljes áron kell beszerezni.
• A mintavételi edény egy bili, kimosott befőttesüveg vagy műanyagpohár is lehet. A méréshez legjobb, ha át tudjuk önteni a vizeletet egy hosszú, keskeny csőbe (kémcsőbe). Ilyenkor kis mennyiségű vizelet is elegendő a méréshez és a vizelet egyenletesen hozzá tud érni a reagens csíkhoz. A mérés kivitelezéséhez mindenképpen el kell olvasni a tesztcsík használati útmutatóját.
• Mártsuk be a tesztcsíkot a vizeletbe és nedvesítsük át a reagenst tartalmazó párnát.
• Vegyük ki a tesztcsíkot és vízszintesen tartva egy papír zsebkendőre fektessük rá, mert ez felszívja a feleslegben lévő és lefolyó vizeletet a tesztcsíkról, vagy óvatosan rázzuk le a felesleges vizeletet a csíkról.
• Az eredmény kiértékeléséhez általában 1 perc eltelte után kell a tesztcsík dobozán levő színskálával kell összehasonlítani a csíkot.

A mérés a nap folyamán bármikor elvégezhető, és ismételhető. Nem szükséges reggeli első vizelet hozzá. Fontos, hogy időnként ellenőrizzük le a csíkok szavatossági idejének lejáratát, és a patikában – lehetőség szerint – minél távolabbi lejáratú tesztet vásároljunk. Otthon pedig ügyeljünk a doboz megfelelő tárolására, pl. a kupakot figyelmesen zárjuk vissza és száraz, hűvös helyen tároljuk a dobozt.

Vizelettesztcsíkok

• DiaPHAN (50db) Vizelet tesztcsík glükóz és aceton kimutatására
• KetoPHAN vizelet tesztcsík (50 db) A tesztcsík ketontestek képződésével járó anyagcserezavarok diagnosztizálására alkalmas.
• Combina 2 tesztcsík (50 db) A teszt 2 fajta vizsgálat kimutatására alkalmas: KETONOK, GLÜKÓZ
• NonaPHAN sg (50db) A NonaPHAN SGdiagnosztikai tesztcsík a vizelet vér-, keton-, bilirubin-, urobilinogén-, glükóz-, fehérje-, nitrit tartalmának, valamint pH értékének és fajsúlyának félkvantitatív meghatározására szolgál.

A vizelettesztcsíkokkal kapcsolatos adatok szerzője: Radóczi Edit, a Gyógyszerek és diabétesz rovat szerzője.

Ketontest mérés vérből

A vizeletből történő meghatározás mellett lehetőség van vérből is meghatározni a ketontest-szintet gyorsteszttel .  A mérés ugyanúgy történik, mint a vércukor meghatározás, akár egy szúrással meg is lehet oldani a kétféle mérést. Ujjbegyes szúrást követően a kibuggyanó első vércsepp letörlése után a következő vércseppet kell a tesztcsíkra felvinni. A hozzá való KETO Cont® ketonszintmérő készülékkel tudjuk megmérni a ketontest-szintet.

Az eredményt mmol/l-ben adja meg a készülék. A 0,6 mmol/l alatti eredmény nem tekinthető kórosnak, a 0,6-1,5 mmol/l közötti érték enyhe, az 1,5 mmol/l feletti eredmény pedig súlyos ketoacidózist mutat.

• 0,6 mmol/l > normál
• 0,6-1,5 mmol/l enyhe ketoacidózis
• 1,5 mmol/l<súlyos ketoacidózis

Ez az eljárás jóval pontosabb és az eredmény gyorsabban változik a beteg állapota során, mint a vizelet aceton, de sokkal költségesebb vizsgálat annál. Speciális testcsík és mérő (77Elektonika – KETO cont) szükséges hozzá.

Nagy-Szakáll Zsuzsanna

Házi gyermekorvos (Solymár), gyermekdiabetológus. A Szurikáta Alapítvány Gyermekbetegségek és élethelyzetek rovatának szerzője, a Szurikáta-rendezvények rendszeres szakmai segítője. Fruzsi lánya és ő maga is 1-es típusú diabéteszes, amelynek történetét itt írta meg.