Védőoltások és a diabétesz kialakulása

Sokáig halogattam ennek a cikknek a megírását, mert tartottam tőle, hogy darázsfészekbe nyúlok majd vele, és számtalan indulat szabadulhat el önökben olvasás közben. A minap azonban a kozmetikusom megkérdezte, hogy hallottam-e arról a – környékünkön élő – 2 éves kislányról, aki délelőtt megkapta a bárányhimlő elleni védőoltását és délutánra cukorbeteg lett az oltástól?! Ekkor úgy gondoltam, hogy mégis írnom kell erről a témáról is!

védőoltás felirattal

A cikk olvasói biztosan jól tudják, hogy a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjeit károsító autoimmun folyamatnak több hónapon vagy akár éveken keresztül –de minimálisan legalább néhány hétig – kell fennállnia ahhoz, hogy olyan súlyos fokú károsodáshoz vezessen, hogy diabétesz alakuljon ki. A magas vércukorszint tüneteinek (szomjúság, fokozott vizeletürítés, fogyás) megjelenésekor az inzulint termelő sejteknek már legalább a 80%-a elpusztult, és ehhez fél nap biztos, hogy nem elegendő. Tehát ebben az esetben az időbeli egybeesés nem gyanús, hanem épp ellenkezőleg: a védőoltás cukorbetegséget okozó közvetlen hatását biztosan kizárja.

A cukorbetegség kialakulásához a genetikai és környezeti tényezők együttes hatására fellépő autoimmun folyamat vezet. A genetikai hajlamot bizonyítja, hogy egyes családokban gyakrabban fordul elő diabétesz és más autoimmun betegség (pl. pajzsmirigy betegség, lisztérzékenység) is. A környezeti hatások vizsgálata során a magzati életben ható tényezők, a korai tehéntejes táplálás és a vírusfertőzések kórokozó szerepe került előtérbe az elmúlt időszakban.


Rendszeresen szeretném támogatni a Szurikáta Alapítványt! >>>Én akarok az egyik lenni abból a 100 emberből, aki havonta 2500 Ft-tal támogatja 1 éven keresztül a Szurikáta Alapítvány munkáját, mert fontos nekem, hogy ez az alapítvány holnap és holnapután is segíteni tudjon a családomnak vagy a cukorbeteg gyerekeknek. Most támogatom >>>  Szeretnék többet megtudni a Szurikáta Támogatói Kolóniáról>>>


Ha már a vírusokat gyanúsíthatjuk, akkor kézenfekvő lehet(ne) a védőoltások szerepének felvetése is, hiszen ilyenkor is kórokozót juttathatunk be a szervezetbe, ráadásul idegen (!) anyagok kíséretében, sőt legyengítjük vele az immunrendszer működését (?) –hogy csak néhány érvet soroljak az oltásellenesek által hangoztatott állítások közül.

  1. Vírusfertőzések viszont béta sejt-pusztulást csak akkor okozhatnak, ha képesek a sejtek belsejébe bejutni. A védőoltásokban levő oltóvírus erre a gyengítése miatt kevésbé képes, viszont a kialakuló immunitás miatt a vad kórokozó sem fogja tudni ezt megtenni, noha amúgy, oltás nélkül, képes lenne rá. Ilyen értelemben tehát az oltás akár kifejezetten védő hatású is lehet e kiváltó tényezővel szemben.
  2. Különböző országok között, még akkor is, ha hasonló fejlettségű (és oltási rendű) országokról beszélünk, jelentős különbségek lehetnek a diabetes előfordulásában, ami ismét csak a védőoltás lényeges szerepe ellen szól.
  3. Ami fontosabb, hogy különböző kutatók által különböző országokban elvégzett, esetenként akár több százezer személyt bevonó, magas bizonyítóerejű vizsgálatok sokasága is azt találta, hogy a védőoltások nem növelik a diabétesz rizikóját: http://vedooltas.blog.hu/2014/05/15/konkret_gyanusitasok_ii_cukorbetegseg

Mindezeket összefoglalva, az e pillanatban rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok szinte egyöntetűen amellett szólnak, hogy nincs összefüggés a gyermekkori vakcináció és az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása között.

A cukorbetegség kialakulását követően a betegség lelki feldolgozása során jól ismert és természetes, de átmeneti állapot, hogy a szülő elkeseredésében és döbbenetében okot és felelőst keres gyermeke állapotának kialakulásáért, amely jelen példában lehet egy oltás. Más esetben az is nehézséget okozhat, ha az egyik szülő vagy családjának valamelyik tagja cukorbeteg.

Ideális esetben ez az érzés csak átmeneti és a szülő megérti, hogy senki sem tehet róla, valamint nem csináltak semmit sem rosszul a gyermekkel és aktívan el tudják fogadni a cukorbetegségét.

 Solymár, 2016. február

Szerzők:

Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna – diabetológus, házi gyermekorvos

Ferenci Tamás – biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének óraadó tanára.

 

a0fc1b3b-ae87-48e5-a146-8915daf84f10

Emma diabéteszének története – Hogyan segített plakátkampányunk felismerni a diabéteszt?