Tények, számadatok 2014

– a gyermekkori 1-es típusú diabéteszről

Az 1-es típusú diabéteszes gyermekek száma Földünkön 500.000 fő, közülük legtöbben, 129.000-en Európában élnek. Ez az azonnali és élethosszig tartó inzulinkezelést igénylő, az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegség ma Magyarországon is. Az érintett, 15 év alatti gyermekek száma 3500 fő körül alakul.

Európában és hazánkban is az 1-es típusú gyermekkori cukorbetegség egyre több és egyre fiatalabb korosztályt érint. Nálunk évente 5000 (15 év alatti) gyermekenként 1 új megbetegedés várható. Az elmúlt 30 évben az új megbetegedések gyakorisága háromszorosára emelkedett. A frissen diagnosztizált gyermekek között kétszeresére nőtt a hat évesnél fiatalabb gyermekek száma.
A friss diabéteszes gyermekek száma 300 fő évente, ebből 80-90 fő 6 évesnél fiatalabb. A gyermekkorban fellépő diabéteszes kis betegek 98 %-a 1-es típusú, 2%-a pedig 2-es típusú cukorbeteg, ez utóbbi kialakulása szorosan összefügg az egészségtelen életmóddal, túlsúllyal.

Az 1-es típusú diabétesz kialakulásának okai még nem tisztázottak, de a genetikai tényezők bizonyítottan közrejátszanak a kialakulásában, a genetikai hajlam örökölhető, ezért a nem diabéteszes szülő gyermeke is lehet 1-es típusú cukorbeteg.

Az 1-es típusú diabétesz váratlanul, előzmények nélkül lép fel. Jelei viszont egyértelműek, mindenképpen 1-es típusú gyermekkori cukorbetegségre kell gyanakodni és azonnal gyermekorvoshoz fordulni, ha a gyermek túlzott mennyiségű folyadékot (4-6l/nap) fogyaszt, sokszor kell pisilnie, még éjjel is felkel pisilni, fáradt és kitűnő étvágy ellenére fogy.

Az esetek 89 %-ában(!) a gyermekkori cukorbetegség egyik legkorábbi tünete a már szobatiszta gyermek ismételt ágybavizelése. Rendkívül fontos, hogy az ágybavizelésnél a szülők gondoljanak a cukorbetegség lehetőségére az esetleges pszichés vagy húgyúti okok mellett. (A fenti tüneteket a túl magas vércukorszint (hyperglykaemia) okozza.)

A betegség – különösen kisgyermekek esetén – rendkívül gyors lefolyású, akár 1 hét alatt jelentkezhetnek az anyagcsere felborulásának, diabéteszes ketoacidozisnak (DKA) vagyis a szervezet „savanyosodásának” enyhe tünetei, a hasi fájdalom, acetonos lehelet, Kussmaul légzés, majd súlyos tünetei, mint a hányás, kiszáradás, zavartság, aluszékonyság és kezelés hiányában akár diabéteszes kóma is.

DKA előfordulása a 0-4 éves korosztályban

DKA előfordulása a 0-4 éves korosztályban

A Magyar Gyermekdiabetes Regiszter 2014-ben közzétett vizsgálati adatai szerint országos szinten 2002 és 2009 között minden 3. diabéteszes gyereknél a diagnózis idején már enyhe anyagcsere-kisiklás (enyhe DKA), minden 10.-nél pedig súlyos DKA állt fenn. E potenciálisan életveszélyes állapot gyakorisága az elmúlt közel egy évtizedben nem csökkent.
A legfiatalabb korcsoportban (0-4 év) volt a legsúlyosabb a DKA, minden második 5 év alatti gyermeknél enyhe DKA állt fenn, minden 5. gyermekben ennek a súlyos formája.

A kis diabéteszeseknek a korai, DKA kialakulása előtti felismerése, a minél hamarabb megkezdett inzulinkezelés eredményeként a saját, még megmaradt, kb. 10 %-nyira becsült saját inzulintermelő képességük védelmet kaphatna, így a betegség „mézeshetek” elnevezésű, a kezelés megkezdése utáni, átmenetileg megnyugvó szakaszát eredményesebben lehetne meghosszabbítani, ezzel számukra akár több évre kiegyenlítettebb vércukorértékeket, jobb életminőséget biztosítva. Ezért olyan fontos a betegség felismerése már a kezdeti tünetek megjelenésekor és az érintett gyermekeknek a speciálisan a gyermekkori diabétesz ellátására szakosodott, közel 30 magyar gyermek-diabétesz centrum egyikébe történő azonnali eljutása.