Körner Anna dr. Szenzorhasználat diabéteszes gyermekekben

Miért van szükség szenzorra?

A Magyarországon a 80-as évek közepén elérhetővé vált otthoni vércukor önellenőrzés (self monitoring of blood glucose – SMBG) alapjaiban változtatta meg a diabétesz gondozást. Az idők során ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a vércukor értékek magas vagy alacsony kilengései sok esetben még a nagyon intenzív (a kisgyermekes szülők által gyakran végzett napi 9-10) vércukorméréssel sem tetten érhetők, hát még a javasolt (és bizonyos életkorokban, elsősorban a kamaszkorban messze nem teljesített) napi 4-5 méréssel!

Kép forrása: Medtronic

Az SMBG ugyanis a  vércukor értékeket csak pillanatfelvétel-szerűen tükrözi, így a hiper-és hipoglikémiás (különösen az éjszakai és tünetmentes hipoglikémiás) epizódok, valamint a  vércukor koncentráció dinamikája (azaz, hogy merre tart a vércukorszint, milyen gyorsan várható a változás) felfedezetlen marad, és ilyen módon nem vezet megfelelő terápiás döntésekhez. Így megfogalmazódott az igény, hogy jó lenne a vércukorszintek alakulását folyamatosan nyomon követni. A 70-es években kísérleteztek ugyan a vérben történő folyamatos cukorszint méréssel, de ez a Biostatornak elnevezett eszköz a mindennapi diabetológiai gyakorlatba bonyolultsága és a betegre rótt terhei (csak ágyban fekvő betegben volt alkalmazható!) miatt nem ment át.

 

Közben piacra került egy (illetve később több) eszköz, amely a cukorszintet a szövetközti résben mérte. Ez vezetett a folyamatos szöveti cukormonitorozás napjaikban egyre fejlődő, tökéletesedő technikájának a mindennapi diabetológiai gyakorlatban történő betöréséhez. A gondozást – ma már nyugodtan mondhatjuk – forradalmasító technika, azaz a folyamatos szöveti glükózmonitorozás (Continuous glucose monitoring, CGM) révén ugyanis azokat a cukorszint ingadozásokat is észlelni tudjuk, amelyeket az eddigi, alkalomszerű mérési módszerekkel nem lehetett tetten érni. A CGM rendszerek alkalmazása során az adatrögzítés 5 percenként történik, ami naponta 288 mérést eredményez. Hangsúlyozni kell, hogy a mért értékek nem vércukor-koncentrációk, hanem a szövetközti térben mért glükózszintek, ugyanakkor a hajszálerekben mérhető glükóz meghatározásával, az ún. kalibrálással együtt a CGM által mért értékek megfelelően tükrözik a vércukorszíntet, bár a változásokat többnyire néhány perces késéssel követik.

A CGM rendszerek alapvetően három kategóriába sorolhatók

1.Retrospektív (“vak”) CGM ( iPro2)

Általában csak rövidebb időszakokra alkalmazzák. „Vak”-nak azért nevezzük, mert a beteg az eszköz viselése alatt nem látja az értékeket, amelyek csak a letöltés során jelennek meg. Ennek az az előnye, hogy a beteg (illetve a szülő) nem változtatja az inzulinadagolást akár naponta többször is, és így a tendenciák a cukorszint változásában jól észrevehetők. Elsősorban a gondozó egészségügyi személyzetnek ad információt a cukor kilengésekről, tanácsot ad a terápiás döntésekben és edukációs eszközként is alkalmazható az anyagcsere állapot javítása érdekében.

2. Valós idejű CGM

(Paradigm Veo, Minimed 640 G, Guardian Connect [Medtronic], Freestyle Navigator [Abbott], Dexcom Seven Plus [Dexcom], Glucoday [Menarini],

A valós idejű szenzorokat mind inzulinpumpával összekötve, mind attól függetlenül alkalmazhatjuk. A szenzoros inzulinpumpa (Paradigma Veo, illetve Minimed 640 G, Medtronic) különleges funkciókkal rendelkezik. Az előbbi esetében átmenetileg leáll az inzulinadagolás, ha a cukorszint eléri a beállított alacsony határértéket („low glucose suspend”).

Az egyedül álló  SmartGuard® technológiával ellátott Minimed 640 G pumpában ugyanakkor már akkor megszűnik a folyamatos inzulinadagolás, amikor megjósolható, hogy a cukorszint 30 percen belül eléri a kritikusan alacsony szintet („predictive low”). Ez utóbbi eszközben az inzulinadagolás automatikusan újra indul, amikor a cukorszint emelkedni kezd, (az előbbi esetében 2 órán belül csak manuális újra indítás lehetséges).

A szenzoros inzulinpumpa összekapcsolható egy, az inzulinpumpát, illetve a szenzort forgalmazó cégektől független szoftverrel („Nightscout”), ami az összegyűjtött adatokat egy „felhő” alkalmazás és egy böngésző segítségével tetszőleges eszközön  (mobiltelefon, tablet, laptop, asztali gép) jeleníti meg.

A nem inzulinpumpát használó gyerekekben alkalmazott folyamatos szöveti monitor esetében a távadó a cukorértékeket egy, a gyerek közvetlen környezetében levő iPhone-ra továbbítja, ahonnan a továbbiakban az információ Internet (a „felhő”) segítségével juttatható el a tetszőleges távolságban levő szülők okostelefonjára (Guardian Connect, Medtronic).

Magyarországon elérhető még a Dexcom G4 (külföldön már a G5 és a G6 is!) Platinum szenzor is, amely önállóan vagy inzulinpumpához csatlakoztatva működtethető.

 

 

3.Flash (“villám”) CGM (Freestyle libre® [Abbott] )

Ez az eszköz nem folyamatosan mutatja a cukorszint alakulását, hanem csak intervallumokban, amikor a beteg egy leolvasóval szkenneli a szenzor adatokat. (Ügyes betegek már képesek ezeket az adatokat átvinni okostelefonjukra vagy okosóráikra). Bár sokan megszerzik külföldről, és sikerrel alkalmazzák, hivatalosan Magyarországon még nem elérhető. 2018-ban megjelent a FreeStyle® Libre 2, amely már folyamatos szenzorként működik, és riasztási funkcióval is rendelkezik.

 

A szenzorok élettartama 6-14 nap, a flash CGM kivételével napi 2-3 kalibrációs mérést igényelnek a SMBG segítségével. Külföldön léteznek 3 hónapos (vagy még hosszabb élettartamú!) inplantálható (beültethető) szenzorok is, ezek azonban Magyarországon még nem elérhetők.

Eversense beültethető szenzor-rendszer

Kinek való a szenzor?

Az eddig elmondottakból egyértelműen kiderül, hogy a „szenzorozást” mind az inzulinpumpával kezelt, mind a penes kezelést alkalmazó betegek egyaránt alkalmazhatják. Felmerül azonban a kérdés: kinek való a szenzor? Mindenkinek?  A financiális szempontoktól itt most eltekintve (bár ezektől teljes mértében eltekinteni nem lehet, hiszen a szenzor még az egyedi támogatást elnyerő betegek számára is anyagi terhet jelent!) megkockáztatom a kijelentést: igen, elméletileg mindenkinek!

Miért csak elméletileg? Elsősorban azért, mert a sikeres szenzorhasználatot meg kell tanulni. Ez részben a technikai ismeretek elsajátításából áll, de rendkívül fontos például a riasztási határértékek egyedi beállítása. Azt is meg kell tanulni, hogy hogyan reagáljunk a szenzor által mutatott értékekre, trendekre. Ez pedig egy időigényes folyamat, de elengedhetetlen a szenzor sikeres használatához. Magam is emlékszem az első szenzor-augmentált inzulinpumpával kapcsolatos ijesztő kezdeti tapasztalatokra, amikor még mi, az egészségügyi személyzet sem tudtuk, hogy hogyan kell az eszközt alkalmazni. Most már lassan megtanultuk…

Úgy gondolom, hogy erre Önök, kedves Szülők is maradéktalanul képesek! Az egyik embernek ez gyorsabban megy, a másiknak kicsit lassabban. Persze az is fontos, hogy a gyerek is elfogadja a szenzor használatát!  Ez nem mindig megy könnyen…

Néhány gyereknél a szenzorhasználatnak gátat szab, hogy a ragasztó felmarja a gyermek bőrét. Ez ritkán vezet a szenzorozás végleges megszüntetéséhez, de sok kellemetlenséget okoz. Kitartóan kell kísérletezni a megfelelő ragasztó megtalálására!

 

 

 

 

Utoljára, de nem utolsósorban, az USA-ban és egyes Európai országokban már alkalmazott Minimed 670 G ún hibrid inzulinpumpa, amely a vele rádióhullámon át kapcsolatban lévő folyamatos szöveti glukózmonitor által mért cukorértékek függvényében automatikusan adagolja a bázisinzulint, ugyanakkor, az étkezési inzulin mennyiségét a pumpa szoftverének ajánlását figyelembe véve még mindig a betegnek kell meghatároznia. Hogy ez a pumpa mikor fog elérni Magyarországra, ez elsősorban a szenzor egyelőre még megoldatlan financiális hátterétől függ.  Mi bizakodóak vagyunk…

Budapest, 2019. áprilisa

Körner Anna dr.

 

 

 

 

 

 


A TE ADOMÁNYODRA IS SZÁMÍTUNK,

HOGY MEGTELHESSEN A SZÜLŐKNEK ÉS A GYEREKEKNEK SZÓLÓ

SEGÍTŐ KÖNYV

SZÍNES KÉPEKKEL TÜCSÖKRŐL, A DIABÉTESZES KISFIÚRÓL.

Bankkártyás ADOMÁNYOZÁSÉRT katt a TÁMOGATOM,

további információért katt az ÉRDEKEL gombra!

Ha inkább közvetlenül a bankszámlánkra utalnád a támogatást,

BANKSZÁMLA SZÁMUNK OTP Bank 11710088-20002963-00000000

A megjegyzésbe írd be: Segítő könyv támogatása