A testsúly és az 1-es típusú diabétesz

Szerző: Dr Körner Anna

46978666 - girl with diabetes during the injections of insulin.Amikor az 1-es típusú diabétesz a gyermekekben fellép, általában vékonyak, hiszen a diabétesz kialakulása fogyással jár. Inzulin hiányában a szervezet ugyanis képtelen a szénhidrátokat feldolgozni, és az energiát a zsírok bontásából nyeri.  Napjainkban azonban – amikor Európában minden harmadik-negyedik gyermek túlsúllyal küzd, és az elmúlt 20 évben megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma -, gyakran előfordul, hogy az 1-es típusú (autoimmun eredetű) diabétesz egy eredendően elhízott gyermekben alakul ki. Ilyenkor a gyerekek a diabétesz fellépésekor – a több kilogrammos fogyás ellenére –  teljesen normális testsúlyúak, vagy még így is inkább túlsúlyosak. A kövér gyerekek szülei kezdetben még örülnek is a gyerek „megnyúlásának”, csak akkor esnek kétségbe, amikor megtudják, hogy mi áll a fogyás hátterében. Az inzulinkezelés megkezdését követően a gyerekek visszanyerik az elvesztett kilókat, ami egy sovány gyerek esetében kívánatos is. Ha azonban a gyerek a diabétesz fellépése előtt már elhízott volt, nem cél, hogy a gyerek az eredeti testsúlyát teljes mértékben visszaszerezze.

Mi a normális testsúly?

Ennek megállapítása a hétköznapi életben nem túl bonyolult feladat. Orvosilag ez – megfelelő táblázatok segítségével – a nem és a testmagasság figyelembe vételével – pontosan megállapítható. Kiszámítható az ú.n. testtömeg index (a testsúly osztva a méterben kifejezett testmagasság négyzetével) is, amelynek normál értéke életkorra és nemre lebontva szintén kiolvasható a táblázatokból.

Miért elhízottabbak a mai gyerekek, mint a 100 évvel ezelőttiek?

A válasz a nem megfelelő táplálkozásban és a testmozgás hiányában rejlik.

1. Táplálkozás- “gyorsételek”

Egyértelmű összefüggés mutatható ki a gyorséttermek megjelenése és az elhízás között. A gyorsételek – általában magas só, zsiradék és fűszertartalmuk révén – csábító ízűek, így a gyerekek ezeket sokkal szívesebben fogyasztják, mint az egyéb, ú.n. hétköznapi ételeket. Nyilvánvalóan megengedhető, hogy a gyerekek „sátoros ünnepeken” egyszer-egyszer elmenjenek a gyorsétterembe (ha mindenáron vágynak rá), de ez semmiképpen se legyen rendszeres. Természetesen az otthon főzött ételek is lehetnek inkább vagy kevésbé egészségesek. Mindenképpen helytelen, ha a gyermek étrendjének gerincét a krumpli, a rizs és a tészta alkotja, zöldségek nélkül. Arra kell törekedni, hogy a gyerek által kedvelt ételekbe (például tésztafélékbe) belecsempésszük az egészséges hozzávalókat, például a zöldségeket. Ez persze csak akkor működik, ha az egész család egészségesen étkezik, valamint, ha a gyereket kiskorától szoktatjuk hozzá az egészséges ételekhez.

4273264_ml tészta

2. Alacsony szénhidrát diéta – magas fehérjebevitellel

A diabéteszes gyerekek szülei nagyon figyelnek az ételek vércukor emelő hatására, ezért mindenféle különleges tésztaféléket szereznek be a kisebb vércukoremelő hatás reményében, de sokkal kisebb figyelmet szentelnek a testsúlyra gyakorolt hatásnak. A közelmúltban Magyarországon is népszerűvé vált az alacsony szénhidrát tartalmú diéta. Kifejezetten üdvözlendő az alacsony szénhidráttartalmú diétának az az eleme, hogy korlátozza a a kenyér, a tésztafélék, a gabonafélék (búza, árpa, rozs, kukorica, rizs) bevitelét, valamint, hogy támogatja a brokkoli, a sárgarépa, a spenót, a kelbimbó, a kelkáposzta, az uborka, a padlizsán, a cukkini, a paradicsom, a fejes saláta vagy más zöldsaláták fogyasztását.

Előnyös, ha az étkezés gerincét a sovány vagy kevés zsiradékot tartalmazó húsok, a zöldségek, a tojás, az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, a kisebb cukortartalommal bíró gyümölcsök, illetve a teljes kiőrlésű gabonák alkotják. Ugyanakkor elsősorban diabéteszesek számára veszélyesnek minősül a diéta másik fő jellegzetessége, hogy viszonylag magas fehérjebevitelt javasol, ami a diabétesz szövődményei közül előkelő helyet elfoglaló vesebetegségnek kedvez.

5308904_málna felirattal

3. Telített zsírok arányának növekedése

Figyelemre méltó az is, hogy alacsony szénhidrátbevitel mellett a telített zsírok fogyasztása miatt növekedhet a koleszterinszint, illetve kialakulhat az úgynevezett ketózis, azaz az aceton és egyéb ketontestek felszaporodása a vérben és a vizeletben, ami egy diabéteszes gyermek számára veszélyes lehet.

4. Szakmai ajánlás

A Nemzetközi Gyermekdiabétesz Társaság 2014-es szakmai irányelve szerint a napi energiabevitel ≈50 – 55 %-ának szénhidrátokból, ≈35 %-ának zsírból (ebből ≈10 %-nak ú.n. telített zsírból) és  ≈15 – 20 %-ának fehérjéből kell állnia. Éppen ezért helytelen az a gyakorlat, hogy – amikor a diabéteszes gyerek az „előírt” (ma már rugalmasan kezelt) szénhidrát adagját már megette és még mindig éhes, a szülők „kilószámra” adott kenyér nélküli felvágottal és sajttal próbálják az éhséget csillapítani. Ez részben azért helytelen, mert a fehérjék és zsírok is kb. 50 %-ban cukorrá alakulnak át megemelve a gyerek vércukorszintjét, másrészt azért is, mert a túlzott fehérjeterhelés – ahogy a korábbiakban már írtuk – megterheli a vesét. Arról nem is beszélve, hogy mind a nagy mennyiségben fogyasztott felvágott-félék (hát még a zsírban bővelkedő szalámik és kolbászok), mind a sajtok  nem kívánt testsúlygyarapodáshoz vezetnek. Nemcsak a szénhidrátok hizlalnak!  Energiatartalom tekintetében a szénhidrátok és fehérjék egymással megegyeznek (1g = 4 kcal ), míg  a zsírok energiatartalma duplája mind a szénhidrátoknak, mind a fehérjéknek (1g = 9 kcal).

5. Energiabevitel

Hogy mennyi kalóriára van szüksége egy gyereknek, az az életkortól, a nemtől és a gyerek fizikai aktivitásától függ; az értékek táblázatokból kikereshetők. A diabéteszes gyerekek szülei gondosan számolgatják a szénhidrátbevitelt, de a kalóriát ritkán veszik figyelembe. Pedig érdemes egyszer-egyszer utánanézni, hogy mennyi a gyermek energiafelvétele, mennyire felel ez meg az objektív igényeknek. Nem szabad elfelejteni, hogy sokkal könnyebb a túlzott testsúlynövekedést megelőzni, mint a testsúlyfeleslegtől megszabadulni.

Mozgás

Amikor testsúlyról és kalória bevitelről beszélünk, szót kell ejteni a gyerekek fizikai aktivitásáról is. A mai gyerekek (az ú.n. „z generáció” tagjai) életük nagy részét laptopjuk, ipadjük és talán leginkább okostelefonjuk mellett töltik. Senki sem vitatja, hogy szükség van ezekre az eszközökre, de mértékkel. Helyes, ha a szülő ésszerűen korlátozza az elektronikus „kütyük” használatát, és a gyerekek a felszabaduló időt sportolással töltik. A sport az anyagcsere egyensúly eléréséért folytatott harc és a testsúlykontrollnak is fontos eszköze. A fizikai aktivitásra minden gyereket ösztönözni kell!

Evészavarok 

Végül, de nem utolsósorban említést kell tenni az evészavarokról is, ami sajnálatos módon a diabéteszes gyerekeket sem kíméli. Bár szerencsére a klasszikus evészavar (az anorexia és a bulimia) ritka a diabéteszes gyermekek között, de nem ritka az a jelenség, hogy a kamasz gyerekek (elsősorban a lányok) a felesleges kilóiktól inzulinkihagyással próbálnak megszabadulni. Igaz ugyan, hogy az inzulin időnkénti kihagyása, az „alulinzulinozottság” fogyáshoz vezet, de a gyerek hatalmas árat fizet ezért, életveszélyes   diabéteszes ketoacidózisba sodorja magát. Ezért minden szülőnek fel kell figyelni arra a jelenségre, ha kamasz gyermeke ki-kihagyja az inzulint, és minden erővel meg kell akadályozni, hogy ez bekövetkezzék!

dr._Korner_Anna3Budapest, 2017. május

Dr. med. Habil Körner Anna 

az MTA Doktora, egyetemi docens, 
csecsemő- és gyermekgyógyász,  diabetológus szakorvos

Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Diabetes Szakrendelés